Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 24. (Kaposvár, 1993)

Deák Varga Dénes: Hol rejtőzik Kaposvár vára?

7. ábra. A 6. ábra kontúrjai a mai várostérképre vetítve

Kísérlet Kapos várának rekonstrukciójára

A középkori várkastélyt feltehetően a XIV. sz.-ban építették a Kapos folyó Kecel-hegy alatti nagy kanyarulatában, a Töröcskei-patak torkolatánál különösen kiszélesedő, mocsárba nyúló kis félszigeten. A vár egyedül kelet felől volt megközelíthető, de innen nyilván vizesárokkal is védhetőbbé tették. A várkastélyt a maradványok és a „Hoss-féle” metszet alapján kíséreltem meg az olvasók számára felvázolni (lásd 8. sz. ábra).

A vár a korabeli birtokviszályok és főúri túlkapások szenvedő alanya volt nagyjából a mohácsi vészig. Ekkortájt a török portyázások és hadjáratok elől menekülő lakosság egy része a várkastélyok árnyékába húzódva, Kapos vára alatt is települést létesíthetett, melyet fallal és árokkal is körülvett. Erre utal a „Hoss-féle” metszet (lásd 3■ sz. ábra). Ennek a városnak találhatták meg a keleti kapuját 1911-ben a volt Széchenyi téren.19 Elgondolkoztató, hogy az 1800. évi térképen még ezen a környéken tört meg a Vár utca tengelye (lásd 6. sz. ábra), később a Vár utcát kiegyenesítették (lásd 11. sz. ábra).

A törökök 1555-ben foglalták el Kaposvárt, 1566-ban Szigetvárt és 1601-ben Kanizsát, ennél tovább azonban a Dél-Dunántúlon lényegében nem terjeszkedtek. Általános jelenség, hogy a törökök az elfoglalt kisebb erődöket lerombolták és csak a fontosabbakat szállták meg, azokat viszont megerősítették. Ez történhetett Kaposvárral is, talán éppen az 1599- évi Nádasdy-Pethő féle sikertelen visszafoglalási kísérlet figyelmeztetése után. Az ostromról kevés részletet tudunk, de a vár alatti

40