Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 24. (Kaposvár, 1993)
Rezüme
Rezümé Borsa Iván: A Mérey család levéltára 1265-1526 című forrásközlésének második kivonatát jelentetjük meg. Az Országos Levéltárban őrzött Mérey család irataiból megismerhetjük a legrégibb okleveleket, amelyek szinte kivétel nélkül a névadó Somogy megyei Mére-birtokra és az ahhoz kapcsolódó birtokra vonatkoznak. Ezúttal a rendelkezésre álló 180 oklevélből 52 db oklevélkivonatot közlünk. A forrásközlést elsősorban az tette indokolttá, hogy viszonylag kevés oklevél adatai láttak eddig — akár teljes szövegben, akár kivonatban — nyomtatott formában napvilágot. A forrásközlés harmadik részét az 1994-es évkönyvünkben tesszük közzé. A publikált oklevelek mindegyikét a Mohács előtti évszázadokban készítették. Borsa Iván: Kivonatokban közzétette a Somogyi Konvent II. Ulászló kori oklevelei az Országos Levéltárban című közleményt. A korábbiakban Komjáthy Miklós tizenhét közleményt jelentetett meg a Somogy megye múltjából címet viselő levéltári évkönyvben. A szerző a barátnak és az egykori munkatársnak állít emléket. A kivonat elkészítésénél követte Komjáthy Miklós közlési módját, magas szintű szakmai igényességgel. Deák Varga Dénes: Hol rejtőzik Kaposvár vára? című tanulmányában a vár dokumentumait kutatja. Kaposvár vára a XIV. sz. közepén épült, nagyobb jelentőségre a XVI—XVII. századi török háborúkban tett szert. 1702-ben felrobbantották, majd a XX. században területét is beépítették. A szerző felhívja a figyelmet a csaknem nyomtalanul eltűnt és mindmáig régészetileg feltáratlan vár eddig nem vizsgált dokumentumára, egy 1800 körüli térképre, mely a vár és törökkori város körvonalait még őrzi. E térkép jól illeszkedik a várról fennmaradt 1686. évi metszethez, amelyet a kutatók korábban valószínűtlennek, idealizáltnak tekintettek. A kutatás eredményeként kísérlet történt a régi térképek és metszetek segítségével a törökkori vár és város kiterjedését meghatározni és a mai várostérképre vetíteni. Szita László: Az 1687. évi török elleni hadjárat a haditudósítások tükrében. A szerző az 1687. évi török elleni európai méretű nagy hadjáratot az elmúlt években több tanulmányban feldolgozta. Ezúttal a korabeli bécsi sajtó haditudósításait ismerteti. Ezekből a sajtócikkekből — amelyek Magyarországon első ízben kerültek publikálásra — megismerhetjük a habsburg és a török hadak harcászati tevékenységét Délkelet-Dunántúl térségében. A tudósítók beszámolnak a főbb hadieseményekről, a hadseregek fegyverzetéről, a katonai győzelmekről és a vereségekről, valamint az élelmezési nehézségekről. A szerző tanulmányával a hadtörténetírást gazdagította. Bodosi Mihály: Dunántúl 18. századi pestisjárványok, különös tekintettel Somogyra. Bodosi Mihály a Dunántúl 17-18. századi pestisjárványait vizsgálta, kiemelt figyelemmel a Somogy megyei járványokat. Igazolta, hogy a vizsgált időszakban a megye lakosságát más járványokhoz mérve, legkisebb mértékben a pestis pusztította. A ritkaságszámba menő védettséget a fertőződés sajátosságai, az erdőségek közé bújt apró falvak ritka érintkezése, a folyóvizek és tóvidékek mentén kiterjedt mocsarak és a járható utak katonai védelme segítette. A behurcolás veszélye 391
