Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 24. (Kaposvár, 1993)
Szántó László: Az 1956-os forradalom somogyi eseményeinek történeti forrásai
segítségével könnyebben feltárhatóak az egyéni és a tömeges megmozdulások motívumai és ok-okozati összefüggései, s egyáltalán a helyi események hátterét képező tényezők összessége. Az iratok forrásértékét növeli, hogy a bizonyítási eljárás során általában meghallgatták a történések ellentétes oldalán érdekeltek álláspontját, ennél fogva ezek, a forradalomhoz viszonylag még közeli időpontban keletkezett iratok szolgálnak a legtöbb használható információval a szemben álló felek konkrét kapcsolatairól és viszonyáról. Ha azt a kérdést vizsgáljuk, hogy a periratok milyen mértékben „fedik” le a megyében történteket földrajzi értelemben, akkor elsőként azt kell megállapítanunk, hogy a megyeszékhely eseményeiről bőséges információ olvasható ezekben az ügyiratokban. Figyelmet érdemel az a körülmény is, hogy a bírósági iratok alapján néhány olyan járási székhely és nagyobb község megmozdulásai, továbbá forradalmi szervének összetétele és tevékenysége is feltárhatónak bizonyulnak, amelyekről alig, vagy egyáltalán nem maradt fenn forrásértékű egyéb irat. Végül pedig mind topográfiai, mind politikai aspektusból jelentősége van annak, hogy a bírósági iratok nyújtják a legtöbb információt a különböző települések történései és azok résztvevői közötti kapcsolatokról. IV. A forradalom felszámolásának, megtorlásának és meghamisításának dokumentumairól A dolgozat befejező részében vázlatos áttekintést kívánunk adni azokról az iratcsoportokról és -fajtákról, amelyek segítségével nyomon követhetők a fent megnevezett folyamatok megyei történései és összefüggései. A fejezet szűkebb terjedelmét és az iratok ismertetésének módját két körülmény indokolja. Egyfelől a dolgozat tematikája szempontjából - de csakis ebből! - nem tekintjük feladatunknak a szóba jöhető iratcsoportok részletesebb ismertetését. Másfelől pedig az előző fejezetekben már bemutattunk néhány olyan iratfajtát, amely szorosan kapcsolódik a jelzett témákhoz, így ezúttal csak ebben az összefüggésben indokolt róluk szólni. Az előző fejezetektől eltérően most nem vesszük sorra a különböző iratcsoportokat, mint a lehetséges források „lelőhelyeit”, hanem a jelzett témák mentén tekintjük át a fontosabb iratfajtákat. 1. A forradalom és szabadságharc felszámolásának és megtorlásának egymással szorosan összefüggő folyamatáról bár nagyon eltérő mértékben, de minden iratcsoportban találhatunk információkat. Kronologikus megközelítésben haladva először az 1957 tavaszáig terjedő, s a témánk szempontjából még viszonylag ellentmondásos időszak történeti forrásait kívánjuk ismertetni. Ekkor a forradalom felszámolására irányuló politika egyszerre jelentette még a fegyveres harcot és karhatalmista rendcsinálást, valamint bizonyos vívmányok időleges vagy végleges tudomásul vételét. A tanácsi és párttestületi ülések jegyzőkönyveiből a politikai kurzus utóbbi alkotó elemére, míg a különféle ügyiratokban elsősorban a megtorlás tényeire vonatkozó dokumentumokat és információkat találtunk. A szovjet fegyveres beavatkozás tényéről érthetően csak kevés irat alapján tájékozódhatunk. A tanácsi ügyiratok között többnyire iktatatlanul maradtak fenn pl. a szovjet városparancsnokok 1956. november 4—10. körüli keltezésű napiparancsai, illetőleg a helyi lakossághoz intézett felhívásai. A beavatkozás politikai mélységéről tanúskodnak olyan dokumentumok, mint pl. az orosz nyelvű éjszakai kijárási 379
