Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 24. (Kaposvár, 1993)
Szántó László: Az 1956-os forradalom somogyi eseményeinek történeti forrásai
megelégedtek néhány mondatos vagy féloldal terjedelmű „jelentésekkel”. Az előbbi iratokból megismerkedhetünk a forradalmi bizottságok megalakulásának körülményeivel és összetételével, valamint konkrét intézkedéseikkel. A jelentések stílusa és nyelvezete árulkodik elsősorban arról, hogy készítőik a lehetőség határáig objektiven vagy éppen a felülről elvárt hamisítások jegyében szándékoztak tudósítani a szűkebb környezetükben történtekről és a résztvevők cselekedeteiről. A fentiek függvényében használhatók ezek az iratok a forradalmi események feltárásának egyik lehetséges forrásaiként. A járási tanácsok végrehajtó bizottságainak jelentéseit ismertetve rögtön egy szűkítő értelmű megjegyzést kell tennünk, ugyanis két járást leszámítva csak azok az iratok lelhetők fel, amelyek kifejezetten a tanácsok helyzetére vonatkoztatva adtak tájékoztatást a járás fontosabb eseményeiről. A kaposvári és a tabi járásban történtekről készült beszámolókat elolvasva nemcsak az érintett járások forradalmi megmozdulásairól szerezhetünk viszonylag bőséges információt. Ezek alapján arra is következtethetünk, hogy a felsőbb szinteken keletkezett összegző jelentések már egyértelműen megfeleltek a központi hatalom politikai és ideológiai elvárásainak. A járási iratok hiányát azért is veszteségnek tekinthetjük a kutatás szempontjából, mert a fent hivatkozott jelentések alapján feltételezhetjük, hogy azokban tájékoztatást adtak a községekben történt fontosabb eseményekről, és információkat tartalmaznak a forradalmi szervek közötti kapcsolatokról. Ma még bízhatunk abban, hogy a jogutód városi önkormányzati szervek irattáraiban őrzött tanácsi iratcsomókból előkerülhetnek a hiányolt járási jelentések. A tanácsi szerveknél 1957 tavaszán készült jelentések sorában végül ismertetni kívánjuk röviden a következő címmel ellátott iratokat: Az ellenforradalmi események hatása a tanácsszervekre. A megnevezésből adódóan ezek a beszámolók csak járási és megyei szinten lettek összeállítva, melyek közül néhány járási ügyiraton kívül fennmaradt a megyei tanács vb-elnökének összegző jelentése is. A dokumentumok valóságtartalmának megítélésekor nemcsak az ismert politikai körülményeket, hanem a tanácsi apparártus objektív érdekéből fakadó torzításokat is számításba kell vennünk. Ezen iratok forrásértékét vizsgálva ugyanakkor hangsúlyozni kell azt, hogy témájuknál fogva ezekben található a legtöbb információ a közigazgatási szervek 1956. október végi, november eleji helyzetéről és esetenként a konkrét tevékenységükről. Az 1957 decemberében készült szigorúan titkos iratok bemutatásával zárjuk a tanácsi szerveknél keletkezett jelentések ismertetését. Egy fennmaradt utasítás alapján (1. a 4. sz. mellékletet!)23 joggal állíthatjuk, hogy ezek az ügyiratok hasonlíthatók a korábban ismertetett titkos vb-jegyzőkönyvekhez. Sajnos közös vonás fedezhető fel az iratok sorsában is, mert ebben az esetben is pl. csak egy járási összesítő jelentést, valamint néhány községi feljegyzést sikerült fellelni az iratanyagok tanulmányozása során. A járási ügyiratban a hadköteles férfi korosztályok minden olyan tagjáról olvashatunk hosszabb-rövidebb jellemzést, akinek valamilyen szerepe volt az egyes községek eseményeiben, ill. pontosabban fogalmazva, akiről ilyen véleménye volt a községi jelentések összeállítóinak. Az iratfajta információs gazdagsága okán megkíséreltük, hogy nyomára bukkanjunk a hiányzó községi és járási feljegyzéseknek, azonban eddig nem jártunk sikerrel. C. A forradalmi eseményekben való részvétel miatt indított fegyelmi eljárások üg\nratai figyelemre érdemesek, mint az események szekunder történeti forrásai. Az iratok többsége sajnos csak a járási vagy a megyei tanács vb fegyelmi határo374
