Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 24. (Kaposvár, 1993)
Szántó László: Az 1956-os forradalom somogyi eseményeinek történeti forrásai
A Hadtörténelmi Intézet Levéltárában végzett kutatás célja az volt, hogy feltárjuk a Magyar Néphadsereg helyi alakulataiban lejátszódott eseményeket tükröző forrásokat, közülük is elsősorban a hadosztálynál megalakult Katonai Forradalmi Tanács dokumentumait. Sajnos mindössze egy-két felhívás szövegére sikerült csak rábukkannunk, és további komolyabb eredményre nincs is kilátás, mert pl. a fent említett szerv vezetője ellen lefolytatott katonai bírósági eljárás periratában16 sem találtunk primer forrásokat. Lényegében hasonló a helyzet a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság és a járási rendőrkapitányságok iratait illetően. A Belügyminisztérium irattárában őrzött anyagok kutatása azért tűnik fontosnak, mert az 1956. november 4-e utáni letartóztatások során megtalált és elkobzott eredeti dokumentumok egy része esetleg fellelhető a vizsgálati és egyéb ügyiratokhoz csatoltan. A Somogy Megyei Múzeumok Igazgatóságának 1956-os gyűjteménye1, is tartalmaz néhány érdekes primér forrást. Közülük csak néhány olyan dokumentumot szeretnénk megemlíteni, amelyek kizárólag ebben a gyűjteményben maradtak fenn. Van ezek között pl. néhány nagyon érdekes röplap és plakát, továbbá községi és munkahelyi forradalmi bizottsági jegyzőkönyvek, valamint külön említést érdemel az a tervezet, amely ismerteti a Somogy Megyei Forradalmi Nemzeti Tanács felépítésének és működésének koncepcióját. A fejezet lezárásaként talán nem haszon nélkül való, ha összegezzük, hogy milyen primér források állnak rendelkezésre a forradalom történetének kutatásához. Elsőként megállapíthatjuk azt, hogy viszonylag kevés eredeti dokumentum lelhető fel a forradalmi szervek tevékenységéről, s fokozza hiányérzetünket az a tény, hogy pl. egyetlen egy járási forradalmi bizottság alakulási jegyzőkönyvét sem sikerült eddig megtalálni. Hasonlóan kevés primér forrásból tájékozódhatunk a pártdiktatúra helyi szervei és a forradalmi bizottságok között kialakult kapcsolatokról, s egyáltalán az előbbiek magatartásáról és állásfoglalásairól. Mindezek ellenére úgy ítéljük meg, hogy a feltárt elsődleges dokumentumok összessége - a később keletkezett és nagy mennyiségben fennmaradt szekunder források adatait is felhasználva — elégséges alapul szolgál a megyei események történetének tudományos igényű rekonstruálásához. III. A forradalom után keletkezett szekunder források A fenti következtetések alapján érthető, hogy témánk szempontjából fokozott jelentősége volt olyan iratok felkutatásának, amelyek további információkat tartalmaznak az eseményekről és azok szereplőiről. A szekunder források ismertetése során természetesen jelezni fogjuk azokat a politikai körülményeket és célokat, melyek meghatározták ezen iratok keletkezésének módját és tartalmát. Figyelmet kívánunk fordítani arra is, hogy a különböző iratfajták esetében milyen szubjektív tényezők gyakorolhattak lényeges hatást az iratok tartalmára. Harmadik előzetes megjegyzésünkkel pedig azt szeretnénk jelezni, hogy a szekunder források nagy száma miatt csak a bővebb információt tartalmazó iratfajták bemutatására szorítkozunk e fejezet keretében. 1. A tanácsi iratok körében ezúttal is a testületi ülések jegyzőkönyveit ismertetjük elsőként, mint a lezajlott események történeti forrásait. A kormány 1/1956/XI. 9. sz. rendeletével jogaikba visszahelyezett tanácsok szempontjából a jogi 371
