Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 24. (Kaposvár, 1993)
Nagy Domokos Imre: A Kis-Balaton 1945 és 1952 között
magassági pontig halad, és az azon áthaladó dűlőúton ÉK-i irányban folytatódik a balatonszentgyörgy-keszthelyi vasútvonalig, melyet a 107 magassági pontnál ér el. Ettől a ponttól ÉK-i irányba a nevezett vasútvonal töltése a kijelölt határ a balatoni műútig. E ponttól ÉK-i irányba a természetvédelmi terület határa a műút Balatonbe- rény község vasúti megállójáig. A fentiek által határolt terület becslés szerint kb. 4500 kat.hold. Ezeket a határokat a Bizottság a helyszíni szemle alkalmával, természetvédelmi szempontok figyelembevételével állapította meg. A természetvédelmi célokra átadott terület további kezeléséről és őrzéséről a Természetvédelmi Tanács tartozik gondoskodni. Dr. Keve András kéri a Bizottságot, hogy a természetvédelmi szempontból figyelembe jövő madárfajok védelme érdekében az alábbi területrészeket bérlő vadász- társaságok utasíttassanak arra, hogy a területek zavartalanságát a lehető legmesszebbmenőkig biztosítsák: 1. A balatonszerntgyörgy-sármelléki vasútvonaltól É-ra és a hévíz-páhoki csatornától keletre fekvő tőzeglápos terület; 2. Fenékpuszta vasútállomás és a Büdös-árok befolyása közötti balatoni partszakasz; 3- Vörs határához tartozó Bocsmány nevezetű mocsár és a Balatonberény határához tartozó és a községtől Ny-ra fekvő balatoni zátonyok. A jegyzőkönyv felolvasás után javítás nélkül elfogadtatott, és egyben a fent leírt határvonalakat a jelenlévő szervek képviselői hivatalos térképeikbe berajzolták. Az 1952. június hó 25-én a kis-balatoni vadászati rezervátum természetvédelmi részeinek átadásáról felvett jegyzőköny 5. bekezdése, illetve szakaszának szövege az alábbiak szerint változik: A fenékpusztai Balaton-parton a fenékpusztai Büdös-ároktól kiindulva a vasúti töltés a Zala hídjáig. A hídtól délnyugati irányban a Zala bal partján a héviz-páhoki körcsatorna beömléséig. Onnan északi irányban a csatorna bal partja a szentgyörgy-sármelléki vasúti vonal hídjáig. A hídtól a vasútvonal déli oldala a kenderáztató-csatorna áteresztőjéig. Innen déli, majd délkeleti irányban a kenderáz- tató-csatorna a zalavári Körcsatorna beömléséig, majd pedig a körcsatorna a Zala bal part 106 magassági pontjáig. A Zala bal partja mentén déli irányban, mintegy 950 méter távolságra, ahol a zimányi bereken át a határárok felé vezető út egyenes meghosszabbítása a Zala folyót átmetszi. A határ innen a nevezett út keleti irányban a határárokig. Attól délkeletre a határárok a 107.7 magassági pontig. Innen északkeleti irányban a vörs-főnyedi határárok a Marótsári csatornáig. A határ itt északnak fordul és a Marótsári csatornát követi mindaddig, amíg a keleti oldalon az apadási rét nádas felőli határához ér. Innen északkeleti irányba fordul, és az említett nádas vonalát követi, majd a fövenyi legelő határárka mentén eléri a Peres-árkot. Innen északnyugati irányban a határ a Peresárok a dűlőút hídjáig, majd a dűlőúti 107 magassági pontig. E ponttól északnyugati irányban a természetvédelmi terület határa a vasút vonala a budapesti műútig, majd a műút Balatonberény község vasúti megállójáig. A fent megállapított határok által bezárt terület körülbelül 6400 kh. Kmf. Kenyeres Lajos titk.h.vez. Dr. Keve András egyet.m.t. Lanczjános Bulat István Szalai Gyula Cziráki Lajos 357
