Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 24. (Kaposvár, 1993)
Nagy Domokos Imre: A Kis-Balaton 1945 és 1952 között
A Kis-Balaton zalai részének zöme a keszthelyi és sármelléki határba esik. Általában az említett határba eső rétek a Mállerd, a nádasok a Hal- és Nádgazdaság birtokában vannak. (:A tulajdonképpeni helyzet az, hogy ez ideig mind a két üzem használta ezeket a területeket, úgy ahogy tudta.:) Budapest, 1948. augusztus 6. Kanyó Gépelt fogalmazvány saját kezű aláírással. Melléklet: nincs. Kezelési feljegyzés: Erdőközpont. (Annak a számára készült? - NDI) Jelzet: nincs. Lelőhely: OKVL: TVTA 22/TT/1951. 3. 1949-június 1. Jegyzőkönyv az FM-ben a Kis-Balaton ügyében tartott értekezletről. Másolat. Jegyzőkönyv Felvétetett a földművelésügyi minisztérium IV. Mezőgazdasági üzemi főosztályán, Antos Zoltán min. tanácsos, főosztályfőnök-helyettes II. emelet 201. szám alatti helyiségében, 1949. június hó 1. napján. Jelen vannak: Antos Zoltán min. tanácsos, Sass Árpád főosztályvezető, Szederjei Ákos erdőmérnök és dr. Hauer Lajos az Erdőközpont részéről, Fraknói László dr. min.o. tanácsos és Csömör Barnabás min.tanácsos a IV. 3. (:Hal- és Nádgazdasági:) ügyosztály részéről, végül Gálffy András főosztályvezető a Nádgazdasági Nemzeti Vállalat részéről. Az értekezlet tárgyát a kis-balatoni nádas területén április hó 4-én történt tüzeset és a nádas területének hasznosítása képezte. Az értekezlet résztvevői egyhangúlag megállapították az alábbiakat: 1. A kis-balatoni nádas területe kereken 2500 kat.hold. E terület a 14.080/ 1946. ME számú rendelet alapján a Magyar Állami Hal- és Nádgazdasági Üzemek kezelésébe került. Figyelemmel azonban a nádas területének értékes madárállományára, e területből egy cca. 800 kát.holdas területrész természetvédelmi területként jelöltetett ki, és ez az Erdőközpont kezelésében áll a hozzátartozó sávval együtt. A Nádgazdasági Nemzeti Vállalat a ráeső, mintegy 1400 kat.hold területet a Kis-Ba- latonnak rendkívül alacsony vízállása miatt sem az idén, sem az elmúlt évben hasznosítani nem tudta és ott nádkitermelést nem is folytatott. 2. Minthogy a Nádgazdasági Nemzeti Vállalatnak a kezelése alatt álló nádasterületből semmi haszna nincsen, s előreláthatólag komolyabb vízrendezési munkálatok nélkül a jövőben sem fog tudni azon rendszeres nádkitermelési munkálatokat folytatni, ezzel szemben adó- és ártérítési járulék címén évente 50 000 forintot kell fizetnie, ezért a vállalatnak nem fűződik érdeke ahhoz, hogy ez a terület kezelésében megmaradjon. 353
