Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 24. (Kaposvár, 1993)
Nagy Domokos Imre: A Kis-Balaton 1945 és 1952 között
Keve András dolgozatából történelmi szempontból egyetlen mondat érdekes: „1950-ben mondhatjuk a 20-as évek állapota uralkodott” a Kis-Balatonon.14 Ligeti László tanulmánya a Balaton szabályozásáról 1974-ben jelent meg a Vízügyi Történeti Füzetek sorozatában. Érdeme, hogy alaposan leszedi a keresztvizet a Kis-balatoni Vízrendező Társulatról, melyet „a legbalszerencsésebb vízszabályozási vállalkozásnak” nevez, és a kis-balatoni tevékenységét „erősen vitathatónak” minősíti.15 Elsősorban a vízügyi szakemberek számára figyelmeztető lehetett a következő gondolata is: „Valamilyen, eddig ismeretlen egyensúlyi törvény megbontásának hatására, miként a Zala-medencék iszapgyűjtő szerepét a Keszthelyi-öböl vette át, úgy tevődött át a vízinövényzet is a balatoni berkekből a somogyi partra."16 A Magyar Madártani Intézet fennállásának 80. évfordulója alkalmából az Aquilában Pátkai Imre tollából összegező visszatekintés jelent meg. Ebben kiemeli a 160.700-as rendelet jelentőségét, és dicsérettel emlékezik meg az FM és a MÁLLERD Vadászati osztályainak segítőkészségéről, amely „nagyban hozzájárult a vadgazdálkodásunk a madár- és természetvédelmi érdekekkel való egyeztetéséhez.”1 Keve András a következő két évben tette közzé - szintén az Aquilában - kis-balatoni kutatásainak eredményeit. Ez az egyetlen madártani dolgozat, amelyet történeti szempontból hasznosítani tudtam.18 Lotz Gyula tollából 1980-ban jelent meg egy dolgozat a Kis-Balatonról, azonban Csupor Tibor pontatlan bibliográfiai adatai „jóvoltából” még az Országos Széchényi Könyvtár két munkatársával együtt sem tudtuk megtalálni... 1983-ban jelent meg Csupor Tibor könyve, a Kis-Balaton. Hatalmas munka fekszik a könyvben, nagy ügyszeretettel készült, csakhogy történészi szempontból messze nem eléggé precíz. A vonatkozó résznél majd igazolom állításom. De nélkülözhetetlen alapmű így is. Szakács László a nyolcvanas évek közepén feldolgozta a zalai erdők állami kezelésbe vételének történetét. Dolgozata (lényegében azonos szöveggel) kétszer is megjelent: először a Zalaerdő c. üzemi lapban sorozatként, majd szabályos, pontos jelzetekkel és hivatkozásokkal ellátott tanulmányként a Zalai Gyűjtemény 25. kötetében. Mivel az erdőállamosítások a természetvédelmi területeket is érintették, értékes részletadatokat találtam benne.19 Hasonlóképpen Zala megye két világháború közötti állami és magán erdőhivatalairól szóló dolgozatában.20 Oroszi Sándor 1986-os természetvédelem-történeti könyvében az akkor rendelkezésére állott igen kevés anyag alapján (csak publikációkat használhatott), rövid összefoglalást adott az 1945 utáni eseményekről, lehetőségeihez képest jól. A Kis-Balaton-problémával mindössze egy bekezdésben tudott foglalkozni néhány publikáció alapján.21 A Somogy című folyóirat a nyolcvanas évek második felében többször is foglalkozott a Balaton és környéke természet- és környezetvédelmi kérdéseivel. Két hosszabb beszélgetést kifejezetten a Kis-Balatonnak szenteltek. Az (akkori) jelen problémáival foglalkozva érthetően csak érintőlegesen foglalkoztak a múlttal. Néhány bekezdést azonban szenteltek az 1947. októberi értkezletnek. Értékelésként megállapították: „Megnyugtató, minden érdeket kielégítő megoldáshoz nem jutottak el!”22 * * * 333
