Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 24. (Kaposvár, 1993)
Borsa Iván: A somogy konvent II. Ulászló-kori oklevelei az Országos Levéltárban. (Tizennyolcadik, befejező közlemény)
A SOMOGYI KONVENT II. ULÁSZLÓ-KORI OKLEVELEI AZ ORSZÁGOS LEVÉLTÁRBAN (Tizennyolcadik, befejező közlemény) Kivonatokban közzéteszi BORSA IVÁN In memoriam Nicolai Komjáthy Komjáthy (Kring) Miklós Kaposvár szülötte hatvanévesen vállalta, hogy az akkor induló Somogy megye múltjából címet viselő levéltári évkönyvben részletekben közzéteszi a somogyi konvent II. Lajos-kori okleveleit, amelyeket az Országos Levéltárban őriznek. Az évkönyv első három kötetében 75 oklevél kivonata látott napvilágot, minden közlemény előtt rövid bevezetésként felhívta a figyelmet valamelyik oklevélben olvasható történeti érdekességre, vagy magyarázta az egyes jogtörténeti, oklevéltani stb. jelenségeket. Az évkönyv negyedik kötetében a konventnek II. Ulászló korában keletkezett okleveleinek kivonataival folytatta a munkát. E közlemény bevezetőjében a következőket írta:„A kivonatok fogadtatása... arra indított, hogy tervbe vegyem a konventnek az Országos Levéltárban őrzött, egész okleveles anyaga ismertetését. Az előző közleményekkel, úgy vélem, legjobban akkor biztosítom a folyamatosságot (a már ismert nevek, esetek révén), ha II. Lajos atyjának és elődjének, II. Ulászló királynak uralkodása alatt kibocsátott oklevelek tartalmi kivonataival folytatom a regeszta-soro- zatot. Ha sikerül tervemet megvalósítanom, királyról-királyra visszafelé haladva, jutok majd el a somogyvári Szent Egyed apátság konventje hiteleshelyi működésének kezdetéig (a XIII. század első negyedéig).” Ezt, a még aktív levéltári szolgálatban, szellemi ereje teljében készített tervét azonban nem sikerült maradéktalanul teljesítenie. Amíg három év alatt 75 darab II. Lajos kori oklevélkivonatot tett közzé, addig a következő 17 évben csak 178 darab II. Ulászló koriét, s csak alig néhány hiányzott ahhoz, hogy II. Ulászló korát is teljessé tegye. 1990 januárjában elszenvedett súlyos rosszullét azonban megfosztotta a további munka lehetőségétől. Ezt megelőzően még dolgozott a hiányzó okleveleken, amit három oklevél borítékára ceruzával írt évszáma mutat, de az évkönyv 1990. évi kötete már az utolsó közlemény nélkül volt kénytelen megjelenni. Baráti és egykori munkatársi kötelességemnek tartottam, hogy az 1514—1515. évekből elmaradt néhány oklevél kivonatát elkészítsem/' és ezzel befejezzem Somogy tudós szülöttjének húsz éven át végzett munkáját. (A somogyi konventnek 1515 májusa után II. Ulászló haláláig - 1516. március 13. - kelt oklevele nem maradt az Országos Levéltárban.) A kivonatok elkészítésénél igyekeztem követni az általa alkalmazott közlési módot, de irodalmi színvonalú míves stílusát követni meg se próbáltam. 27
