Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 24. (Kaposvár, 1993)
Kaposi Zoltán: Népességnövekedés és paraszti földhasználat a vrászlói uradalomban a 19. század első felében
Az egy úrbéresre jutó bérelt föld (szántó és rét) 1834-ben (holdban) 1/2 telkesek 1/4 telkesek Zsellérek Vrászló 9,2 10,8 16,3 Path 3,8 5,5 10,5 Forrás: SML. VUL. Úrbéri jegyzőkönyvek. A táblázat adatai azt is elárulják, hogy az a vrászlói zsellér, aki 49 napot szolgált, gyakorlatilag 16,3 holdnyi földet birtokolt az allodiálisból, s ez lényegében meghaladta a telkes jobbágyok szesszionális földjét. De mindjárt hozzá kell tennünk, hogy ez csak azokra a falvakra érvényes, amelyekben nagyon alacsony volt az egy főre eső telekátlag, mint pl. Vrászlón, Pathon, Simonyiban; míg Miháldon, ahol a telekátlag 0,52 volt, egyetlen ilyen szerződésről sincs tudomásunk.58 Az úrbéri összeírásokból megállapítható az is, hogy mekkora kiterjedésű volt az allodiális parasztbirtokok össznagysága. 1834-ben 2046 gyalognapot szolgáltak a vrászlói uradalom lakosai „földekért és rétekért”. Egy magyar hold után 3 nappal tartoztak szolgálni, ami azt jelenti, hogy a földesúrtól bérelt földek nagysága 1834-ben 682 holdra rúgott, s ez kb. 8%-a az akkori uradalom területének.19 A későbbiekben ez a nagyságrend lényegében megmaradt, 1848-ban még mindig 1923 nappal tartoztak az uradalom lakosai a bérelt földekért, s ez is jelzi, hogy a nagybirtoküzem a jobbágyfelszabadítás alkonyán nagyon messze volt még területének optimális gazdasági kihasználásától.60 Ugyanakkor azt is hangsúlyoznunk kell, hogy az alacsonyabb népsűrűséggel és a nagy allodiálissal rendelkező falvakban elsődlegesen a telek nélküliek voltak ezen urasági földek haszonbérlői. 1848-ban a pathi telkesek 377 napot szolgáltak szántóért (28 fő, átlagosam 4,4 hold), míg a 9 zsellér 361 napot szolgált, ami háztartásonként 13,3 hold bérletet jelentett.61 Az eddig leírtakból következik, hogy az allodiális parasztbirtok a telki állomány jelentős kiegészítéséül vagy pótlásául szolgált a vrászlói uradalomban. A szorgalmi földek Az allodiális parasztbirtok mellett hasonló fontosságúak voltak az ún. indusztriális földek, amelyeknek három formája létezett az uradalomban: az irtás-, a szőlő- és a kenderföld. Közös jellemzőjük ezeknek a földeknek, hogy a „földesurak a jobbágyok keze alól kiemelhették és saját tetszésük szerint hasznosíthatták őket, de csupán akkor, ha meghatározott feltételeknek eleget tettek törvényes úton”. Az irtásföldek A hódoltság ideje nemcsak a magyarországi népesség nagyságában és összetételében okozott komoly változásokat, hanem a török által elfoglalt terület kultúrföldrajzi adottságait is átalakította. Korábban már említettük, hogy a vrászlói uradalom területe elnéptelenedett, ugyanakkor a délről északi irányba folyó patakok, mint pl. az Ormánd, a Vörösfolyás stb. hatalmas mocsarakat teremtettek, beláthatatlan bozótosok jöttek létre, egyszóval: a terület civilizált életre szinte alkalmatlanná vált.62 Az uradalom tulajdonosainak visszaköltözése a vármegyébe, illetve a nagybirtok jövedelemtermelése iránti földesúri igény a táj termővé tételét 191
