Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 24. (Kaposvár, 1993)

Kaposi Zoltán: Népességnövekedés és paraszti földhasználat a vrászlói uradalomban a 19. század első felében

Az eddigiekből is jól látható, hogy az uradalom fejlődésének egyes tulajdono­sokhoz kapcsolható főbb korszakai az úrbéri telki állományban is mindig valamilyen változást hoztak. Boronkay század eleji tevékenysége adott nagyságú úrbéres létére épített; a húszas évek égető jövedelemhiánya a Festeticseket már az úrbéresek szaporítására ösztönözte. Ez a növekedés természetesen az óriási túlsúlyban lévő allodiális földeket alig érintette, az 1830-as felmérés szerint a terület össznagysága - Gardospusztával együtt — 7865 hold, s ebből csupán a már korábban említett 861 holdnyi az úrbéres föld, azaz mindössze 11 százaléknyi.47 Az 1832-41 közötti időben gróf Zichy Károly birtokvásárlásaival négy falu és három puszta került az uradalomhoz.48 Ezek a falvak a vrászlói „alapuradalom” falvaitól egészen eltérő telekviszonyokat mutattak. Közös jellemzője a változásnak, hogy mindegyik falu magasabb telekátlaggal rendelkezett, mint a vrászlói kerület; Apáti és Bolhás féltelkesei bőven a megyei és egyben az országos átlag fölött helyez­kedtek el. A vrászlói uradalom telekviszonyai 1848 elején Falvak Telkes jobbágy Zsellérek Telkes száma Telekátlag Vrászló 11 19 33/4 0,34 Path 30 11 91/4 0,30 Simonyi 12 6 3 0,25 Miháldi 62 31 32 0,51 Bolhás 40 15 191/2 0,48 Apáti 41 1 22 3/8 0,55 Viszló 53 5 28 4/8 0,53 Összesen: 250 100 1181/8 0,47 Forrás: SML. VUL. úrbéri összeírások, 1848. A lényegesen megnőtt területű uradalom az úrbéresek számára is komoly helyzeti változást hozott. Egyrészt átrendeződött az uradalom munkaerő-kapacitása, amiből jelen esetben az úrbéresektől szolgáltatott járadék lényeges. A zselici bir­tokok ide kerülésével az úrbéres népesség 40 százaléka élt az uradalom 25 száza­léknyi területén. Ugyanakkor az úrbéresek jogállása szerint is lényeges aránytalansá­gok keletkeztek. A vrászlói és az apáti számtartóság úrbéreseinek, megoszlása 1848-ban (százalékban) Úrbéresek jogállás Vrászlói Apáti szerint szám tartóságban szám tartóságban Telkes jobbágyok 62 96 Házas zsellérek 23 4 Házatlan zsellérek 15­Forrás: SML. VUL. Úrbéri jegyzőkönyvek alapján (1834-1848), ill. SML. Ö. 333. Látható a táblázatból, hogy a zselici falvak (Apáti és Viszló) úrbéresei elsődlegesen telkes jobbágyokból álltak; szemben a vrászlói számtartósághoz csatolt 187

Next

/
Oldalképek
Tartalom