Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 24. (Kaposvár, 1993)
Borsa Iván: A Mérey család levéltára 1265-1526 (Forrásközlés) 2. rész
Miklós leánya, Katalin - személyét (personalis notitia) Torue-i Miklós fia: Ugrin és Wesprim-i János fia: Lőrinc deák igazolta (assecuravit) - személyesen megjelenve a leánya: Lucia, aki Meree-i János fiának Lászlónak a felesége, iránt érzett szeretetből (ob dilectionem filialem) a Somogy megyei Julia és Beree birtokokon levő részeit és az Arustelek nevű földdarabot minden haszonvételükkel és tartozékukkal, valamint ménesbeli kancáinak felét leányának és örököseinek adományozta. Hártyán, hátlapján pecsét darabkáival. DL 49294. (Mérey cs. lt. 75. sz. - No 27.) A somogyi Szent Egyed-monostor konventje bizonyítja, hogy Kara-i Bator (dictus) Balázs fia: Tamás személyesen megjelenve egy saját, Kara-n levő telekhelyét (locum suum sessionalem proprium), amelytől keletre János fiainak, délre pedig Gerek-i Péter deák fiának: Péternek szőlője van, minden haszonvételével és tartozékával - úm. trágyázott szántóföldjeivel (terris arabilibus fimatis), mezőivel, erdeivel, rétjeivel, cserjés ritka erdeivel (nemoribus virgultis permissoriis), kaszálóival és bozótosaival (rubetis) átvett 10 márkáért 10 évre elzálogosította Mere-i János fiainak: Lászlónak és Leieknek azzal a feltétellel, hogy előbb nem válthatja vissza; e tíz év elmúltával azonban Tamás vagy utódai a telket a fenti összegecskéért (summula) visszaválthatják azt János fiaitól vagy utódaiktól; vállalta továbbá, hogy ez idő alatt a zaklatókkal szemben megvédi őt a telekben. Hártyán, hátlapján pecsét darabkáival. DL 49295. (Mérey cs. lt. 76. sz. - No 15 et P.) Scepus-i Jakab comes országbíró előadja, hogy halasztó levele alapján vízkereszt nyolcadán megjelent Echy-i Domokos fia: Miklós deák és a fiai: Pál, László és István nevében - országbírói, pécsi káptalani és somogyi konventi ügyvédvalló levéllel - bemutatta a pécsi káptalan, a somogyi konvent, valamint Somogy megye alispánjának és szolgabíráinak 1376-ban különböző időpontokban a királyhoz intézett jelentését az országbíró levelére. Akkor ugyanis Echy-i Miklós deák felesége: Klára, valamint fiai: Pál, László, István és Mihály nevében elpanaszolták az országbírónak, hogy Merey-i János fia: Leluk az évben Mihály-nap előtti pénteken (szept. 26.) Klára asszony testvérének, Mere-i Deseu fiának: Miklósnak Mere-n levő telkére rontott, ahol Miklós betegágyban feküdt, s Desew fia: Miklós jobbágyának, Bedew fiának: Jánosnak egy ökrét elhajtotta; a következő vasárnapon (szept. 28.), amikor Miklós meghalt, ezt a jobbágyot meg akarta ölni, továbbá Mere-n lakó többi jobbágynak veréssel, megsebesítéssel, gáncsoskodással (vituperatio), folyamatos károkozásokkal, erdők kivágásával, földjeik elfoglalásával nagy károkat és jogtalanságokat okozott, ezért az országbíró kérte tőlük a panasz kivizsgálását. A pécsi káptalan Echy-i János fia: Sebestyén királyi emberrel János papot, a Szent Gergely pápa-oltár mesterét, a somogyi konvent Beren-i Miklós fia: András királyi emberrel János frater papot, az alispán és szolgabírák pedig egyikőjüket: Ipolitus fiát: Pált küldte ki; az általuk végrehajtott vizsgálat a panaszosokat igazolta. Miklós deák mint atya és fiainak ügyvédje kérte a maguk, valamint Desew fiának: Miklós számára igazságot szolgáltatni. Leluk azt válaszolta, hogy a fentiekben teljesen ártatlan, s megkérdezte, hogy Miklós deák fiai miért sajátították ki Desew fiának: Miklósnak perindítási jogát (actionem acquirere), amikor annak birtoka nem rájuk, hanem unokatestvérére, 89.1375. március 29. (V. a. Letare). 90.1379. január 28. (16. die oct. epiph.) Wysegrad. 17
