Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 24. (Kaposvár, 1993)
Kiss Z. Géza: Iratok a Dráva-völgyi állatkereskedelem történetéhez
JEGYZETEK 1 Dobai András: Somogy megye az első katonai felvétel idején (1782-1785) Kaposvár, 1983; T. Mérey Klára: Somogy megye mezőgazdasága 1790-1848. Kaposvár, 1962; Szili Ferenc: Somogy megye kereskedelme a kései feudalizmus korában, 1700-1848. Kaposvár, 1988. - Az interetnikus kapcsolatokhoz Dankó Imre: A dunántúli népi árucsere nemzetiségi vonatkozásai a 18-19. század fordulóján. Dunántúl településtörténete. II/l. 1767-1848. Pécs, 1977. 239-250. 2 Magvar Országgyűlési Emlékek Szerkesztési és Forrásközlési Szabályzata. Századok, 1974. 2. sz. 436-475. 3 A vásártartási szabadalom eredetije: Pozsonyi Káptalan, Hevenessy Gyűjtemény V. 283.1699. - Kiadta: Codex Diplomaticus Hungáriáé ecclesiasticus ac civilis. Studio et opera Georgii Fejér. Budae, 1829-1844, DC. 2. 318. 4 Dankó I. 1977.242. 5 Az I. Ferenc által kiadott diploma kelte: 1812. szept. 18., száma: 10201. Az évi négy vásár dátuma ápr. 24., júl. 2., okt. 4., dec. 12. Vasár- és ünnepnap esetén az azt megelőző, vagy követő 2 nap egyikén volt a kirakodó-, másikán az állatvásár. Az ormánságiak által frekventált somogyi vásárok időpontjához Szili F. 1988. 57-60., a vásárhelyek egymástól való távolságához uo. 63-68., Passim. 6 Baranya Megyei Levéltár (BML) Közgy. ir. 1140/1838. Panaszukhoz: „...sok kárát szenvedjük legelőinken a sok baromnak, a sertések turkálásinak és a sok mesterember sátorinak vágásitól okozott károknak.” 7 BML. Alisp. ir. 17635/1906. sz. Közgy. ir. 115/1906. sz. Mell. 8 A vendéglő 14 1/2 öl hosszú, 3 1/2 öl széles és még 1852-ben is szalmás épület. Volt benne a kocsmáros lakásán kívül 2 padlós vendégszoba és egy téglás „bort ivó”, mindkettőt cserépkályhával fűtötték. Az épület alatt 150 akó bor tárolására alkalmas pince volt. 9 BML. Vajszlói Uradalom (VU) Tiszttartói (Tt) iratok. 1852. Leltár. Megjegyzés: Az épület- együttes „igen rossz, jóformán dűlő félben létezik”. (4-5 évtizeddel korábban, a sertéskereskedelemmel szinkronban virágzott.) 10 Nem tévesztendő össze a mocsár keleti oldalán, de már Batthyány-birtokon, Adorjáson épült, hasonnevű társával. 11 BML. VU. Tt. ir. 1441/1850. Az 1850. aug. eleji viharkár helyreállítását kérve, Schönhoff István bérlő az akol korát 30-40 évesnek, hosszát 35, szélességét 20 ölesnek mondja. Uo. Tt. ir. 1851/1852. évi Leltár szerint a tölgyfa oszlopokon álló akol hossza 16, szélessége 3 öl. 1877-ben Gianone Ágoston építőmester becsűje szerint értéke már csak 5 forint. 12 BML. Pécsváradi Alapítványi Kerület (PÁK) VU. Tt. ir. Összeírások. Szentkirályi Schwarz András kocsmaszerződése, 1841. 13 BML. VU. Tt. ir. 58/1850 és uo. 250/1854. 14 BML. Közgy. ir. 2805/1829. A Siklósi járás veszedelmes kocsmáinak és csárdáinak leírása. A Sellyéről Vajszlón át Siklósra vezető útban, fél órányira Siklós előtt volt az „átmenetet” jelentő Homoki csárda, cigány (és más) lókereskedők, lótolvajok, orgazdák tanyája. Vö. Szili F. 1988.107-110. ,A (Somogy) megyében lévő csárdák összeírása, 1808/1809-ben”. 15 A határforgalom múltjához Szili F. 1988. 52-54; az árucsere interetnikus jellegéhez Dankó I. 1977. 246.; az utaslistához Somogy Megye Levéltára. Vegyes iratok, 18-19. sz. 1816. 16 Strázsay János: Baranya vármegyének topographiai leírása. Tudományos Gyűjtemény (TGy) 1823. 3. köt. 58-59. A 39 mérföldet kitevő postautak „...kövekkel ki vannak rakva és az Külföldnek legjelesebb országútjaival... minden tekintetben méltán vetekedhetnek”. A kereskedelmi utak „...mindeddig kövekkel ki nem téríttethettek”. Hoblik Márton: Verőtze megye esmérete. TGy. 1832. III. 24. „...ezeket a postautakat a szolgabírák egyszer-egyszer feltölteni szokták, sárt sárral gyarapítván”. A somogyi fa- és kőhidakhoz Dobai A 1983. 145-146. A darány-kanizsai út minőségéhez Szili F. 1988. 1. sz. mell. 11-14. Passim. 17 Pécsi Káptalan Magánlevéltára (PKML) F. 626. 38.1799/1800. (1) 18 Vö.: BML. PÁK Praef. ir. 1319/1827. (26) Számvetés Váczi Illés és János között. 144
