Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 23. (Kaposvár, 1992)
Dóber Viktor: Ferences házikáplánok Somogysárdon és Somogy megyében 1740-1884
Megemlíthetjük még azt is, hogy a reformkor hatásaként éppen 1831-től vezethetik a papok, így a sárdi anyakönyvet is magyar nyelven, és csak 1849. után a Bach-korszak kötelezi a papságot újra a latin nyelvű anyakönyvezésre. 16. Kortársak ítélete az andocsi és kanizsai ferences rendházak egyes tagjairól... Ahogyan az 1800 előtti évtizedekben akadtak gyarló emberek a ferences rendházakban, melyek egyes földesuraknak is biztosították a házi káplánokat, éppen így 1800 után is akadnak magukról megfeledkezett ferencesekről, akik sokat ártottak rendjüknek felelőtlen viselkedésükkel. Az a két eset, melyet 2 levélíró panaszos levele őrzött meg az utókor számára 1829-ből és 1832-ből, még Baksay Vince páter életében történt és Czigány Imre bajomi pap 10 éves működésére esik. Csak röviden érintjük a két esetet. Az első levelet Nagy Sziget-i Szily Ádám írta az andocsi barátok ellen 1829-ben. Magyarázatképpen elmondjuk, hogy az 1700-as években Szigetvárt divatosan „Nagy Szigetinek is hívták. Szily Ádám, e levélíró Ádám apja 1765 óta viselte a Nagyszigeti előnevet, mivel Szigetvár az övé volt és ő adta el Festetics Lajosnak 1769-ben. Mivel 176l-ben vásárolta e birtokot, így tényleg nem sokáig volt kezén, Meglepetésünkre ekkor említik őt Czeglédi Szily Ádámnak, ami arra utal, hogy ebből az alföldi városból származtak ősei. Egyébként iratokban kimutatható őse Somogybán Márton (1662-1724), mint a szigetvári kincstári javak tiszttartója 1702. körül. Felesége Frankovics nevű, a Geresgali Batthyányiak birtokaiban volt jogigénye. 1717-ben Márton királyi adományt nyer Felsőpatca, Nagyjuta és Füles birtokokra. Gyermekei közül Éva: Dávodi Bakó Lászlóné, márpedig a Bakó família, Nagybajomban is birtokos volt, és így már érthető, hogy miért szerepelnek a bajomi kath. urak közt Szilyek is! Volt Mária lánya is, aztán Rozina, végül Ádám (1716-1785): „Ő 1751-ben vármegyénk nemesi bizonyítványa és ajánlása alapján címerújító levelet kap. Mint nagy vagyonszerző, halmozva veszi birtokait: 1753-ban a Harrach birtokból Drávafokot, 1761-ben Szigetvár városát és uradalmát előbbi tulajdonosától, báró Nefferzen Benedektől. Már előbb, 1752-ben megerősítette magát és nővéreit a Batthyány jogon bírt Szilvásszentmárton, Póstelek, Szentimre, Szentiván, Zsipfalva, Szerászló, Kelemenfalva, Váralja, Ipoltfalva, Endőlaka, Csókakő és Kerekszenttamás helységekben.” Három házassága is segítettte gazdagodásában. A harmadik asszonytól, Hersching Júliától való ifj. Ádám (1763-1844), aki e levelet írta 1829-ben. Szekeres Erzsébet volt a felesége, s vármegyénkben ezen Ádám ága maradt birtokosnak, mivel Szigetvárt apja eladta Festeticsnek. Ott, ahol Csánki elsorolja a somogyi falvak történetét, legalább 11 helységnél megemlíti őt, mint birtokost. Ezek közül Sárdhoz közel volt Szomajom mellett Pósfalva vagy Póstelek, Szent Benedek, de egészen a szomszédban Nagybajom is, ahol 1776-ban Szily Ádám is részbirtokos.95 Szily Ádám úrnak a püspökhöz írt levelének a lényege az, hogy most húsvétra Andocson szeretett volna gyónni, hogy fogadalmát is teljesíthesse Mária előtt. Mikor azonban megszólította az egyik ferences pátert, azt felelte: Nem érek rá, ti. gyóntatni. „Kértem a másikat, azt felelte, ma nincs ideje annak (ti. húsvét napján jött Ádám úr éppen ide!), várakozzam holnapig. Az harmadik barátot P. Camelus concionatort (szónokot) kértem fel... ki nagy perlekedéssel meg tárnod, miért nem gyónom a Plébánosomnak, mit alkalmatlankodnám”... Végre is „nagy haraggal leült gyóntatni engem, de mihelyt bevallottam, hogy a Jubileum óta nem gyóntam, fel háborodik mondván, ő nem abszolvál (nem oldoz fel!)” - aztán felugrott és ott hagyta őt. A hívek 74
