Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 23. (Kaposvár, 1992)
Dóber Viktor: Ferences házikáplánok Somogysárdon és Somogy megyében 1740-1884
b) A marcali egyezség a koldulás határairól. Sárd új helye: Andocsnál... 1745. jan. 8-án Marcaliban jöttek össze a hazai ferencesek küldöttjei, így a provincialis, P. Thum Mátyás, P. Turmos Lajos „Exdefensor”35 és nagy- szombati gvárdián, P. Kutassy Donatus keszthelyi, Summayi Gergely andocsi gvárdiánok, Révay Ferenc teológiai lektor a komáromi gvárdiánnal, ezek képviselték a marianitákat, míg a Szt. László-tartomány nevében P. Fabsich Kerubin provincialis, Novogecz Sándor, Styber Kapisztrán Babich Alajos custos,36 Kancsal Adrián pécsi gvárdián, Botth Jakab nagyatádi és Molnár Antal kanizsai vikárius. 15 pontba foglalják a határok vonalát: 1. Kelet felé a 2 provincia határa a Kapos folyó, melyet ezentúl átlépni nem szabad koldulás végett. 2. Kaposvár városa közös koldulási hely, a Szigetvári és Andocsi ház számára mint eddig is, jogos helység. Andocs azért, mert a Kapos folyón túl van, Szigetvár pedig azért, mert Kaposvárott szép számmal laknak horvát ajkúak és ezek nyelvét értik. 3. A Zselicség hegyein, mivel a szigeti részen, a folyón túl van, vegyes lesz: a László prov. engedi az andocsiakat „koldullani”, ennek kárpótlására a Szigeti ház számára a Kapos folyón innen Attala és Gelle37 és ezek filiái és pusztái adatnak koldulásra (gabona), míg a szőlőhegyen Andocs bort kapott Szigeti részen. 4. A Kapóson innét, Mérő falu egészen Szigethez tartozik, főleg azért, mert 5. az andocsi konvent káplánságot tart fenn egy idő óta „Saárdon, melyet előzőleg a Szt. László-tartomány látott el. Ettől függetlenül jogilag továbbra is Nagybajom filiája marad a többi filiális faluhoz hasonlóképpen, melyek a Szt. László-tarto- mányhoz tartoznak ma is, kivéve Sárdot az előbb említett ok miatt: ez most már a mariánus provinciában levő Andocshoz tartozik azzal a „clausulával”,38 hogy itt egyenes vonalban húzódik a határ Boronka mellett Lakhoz (Öreglakról van szó!), míg a többi falu és puszta Kaposfőtől, mely déli és nyugati részen fekszik, a Szt. László- tartományhoz tartozik, Kaposfőtől haladunk aztán Nagybajom plébánia felé, mely Sárd kivételével továbbra is a Szt. László-tartomány része, egyéb filiáival együtt. (Az irat ebben a pontban hangsúlyozza azt is, hogy Sárd különben Nagybajom filiája, horvát telepesei miatt a Szt. László-tartomány gondozta eddig, de most a mariánus provincia kezére került!39 A háttérben bizonyára ott állt Sárd földesura és kegyura, Somssich Antal, aki alig néhány évi segesdi működés után szakított a Szt. László-tarto- mánybeliekkel, és Andocstól kért ettől kezdve házikáplánokat. 6. Marcali plébánia, azon a címen, hogy Kaposvárt a Szt. László-pro- vincia kapta meg, marad függőben, Sámsonnal együtt, melyet a mariánus provincia felajánlott a ladislaitáknak, amíg a marcali plébániáról intézkedés nem születik. 7. Mesztegnyő ősi jogon a Szt. László-tartományhoz tartozik. Kolostorának és templomának romjai is igazolják, néhai Hunyadi István és Hunyadi Antal úr is már így akarta, noha a mariánusok maguknak szerették volna. Ezért Mesztegnyő az előbbi kettővel együtt függőben marad, noha a Szt. László-provincia mint eddig is, birtokának nevezhetné azon a címen is, hogy Tapsony filiája, 8. mivel Tapsony ősi jogon a Szt. László-prov. része filiáival együtt. Mesztegnyő marad „indefinite”, vagyis még döntés nélkül, határozatlan ideig, Szenyér, Gadány, Szakácsi, Sávoly, Dénes, Csákány, Vid viszont igen. 56
