Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 23. (Kaposvár, 1992)
Függelék
Megnyitójában kiemelte a Somogyi Levéltári Napok másfél évtizedes hagyományteremtő szerepét, mely nemcsak a megye tudományos rendezvényeinek sorát gazdagítja, hanem a történelem szakos tanárok egyik fontos továbbképző fórumává is emelkedett. E rendezvénnyel, az itt elhangzó előadásokkal kíván méltó módon megemlékezni Somogy megye a bicentenáriumi ünnepségekhez kapcsolódva Széchenyi Istvánról. Másik nagyszerű aktualitása e napoknak a 70 esztendős tudós, Hanák Péter köszöntése szülővárosában. Somogy megye a tudós iránti tiszteletét lehetőségeihez mérten eddig is igyekezett kifejezni megyei alkotói díjjal, az évfordulóra megjelenő akadémiai kiadvány jelentős anyagi támogatásával. A mai alkalom is ezek sorába illeszkedik. Dr. Szili Ferenc, a megyei levéltár igazgatója, a rendezvény házigazdájaként és a tanítványok nevében mondott köszöntőt. Személyes hangvételű beszédében a tisztelet és a szeretet hangján szólt a tudós megpróbáltatásoktól sem mentes életútjáról, akit külföldön a magyar tudomány követeként tartottak számon, hazájában pedig az 1956-os forradalom után megfosztották egyetemi katedrájától. Egész életét a tudománynak szentelte. Mindig jelen volt a tudományos közéletben, de sohasem tartozott az „udvari” történetírók közé. Példát adott személyes sorsával, történészi pályafutásával, kételyeinek vagy tévedéseinek felvállalásával emberként, tanárként és tudósként egyaránt. A társadalom- és a művelődéstörténeti kutatásokban iskolát teremtett, tanítványai Nyíregyházától Kaposvárig a haza minden táján megtalálhatók. A tudományos tanácskozás bevezető elnöki tisztét Glatz Ferenc, az MTA Történettudományi Intézetének igazgatója látta el. A vitában résztvevő, a tanítványok soraiból kikerülő kilenc hozzászóló négy vitatéma kapcsán fejthette ki nézeteit: a mai magyar történetírás álláspontja a dualizmus koráról, új eredmények a társadalomtörténet kutatásában, a magyar művelődéstörténet-írás főbb irányai, történetírásunk elszakadása a marxista-leninista dogmatizmustól. Katus László kandidátus a dualizmus korának gazdaságtörténeti kutatásairól, azok jelentőségéről szólva elemezte, miként változott e tárgyban a mai magyar történetírás álláspontja. Véleménye szerint ezen a területen ment végbe legelőször és legteljesebb mértékben a történetírás elszakadása a marxista-leninista dogmatizmustól. A dualizmus korának reálisabb újraértékeléséhez a gazdaságtörténeti kutatások nyitottak kaput. Hanák Péter érdeme, hogy ezt felismerve munkatársait orientálta és ösztönözte, akik a közgazdasági kutatás új és korszerű módszereit elsajátítva végeztek e tárgykörben kutatásokat. Azóta az is bizonyossá vált, hogy a gazdaságot csak a kor társadalmi fejlődésével szoros összhangban lehet vizsgálni, az újabb kutatások éppen ilyen irányban folytatódnak. A korszak gazdasági fejlődésének országos modelljét már felvázolták, most a regionális szempontú vizsgálatoknak kell előtérbe kerülniük. A másik problémakör, amelynek kutatásában Hanák Péter kezdeményező szerepet játszott az asszimiláció, mint a magyar polgárosodás egyik alapproblémája a XIX. század második felében és a XX. század elején. Két irányban is ösztönzést adott a kutatásoknak, egyrészt a nemzetiségi kérdés, nemzetiségi politika, másrészt a zsidóság történeti szerepének feltárására. A vizsgálatok mikroszinten sem elhanyagolhatók. A nagy társadalmi struktúrák helyett napjainkban egyre inkább fontosabbá vált az önszerveződés, a spontán társadalmi szerveződések vizsgálata. L. Nagy Zsuzsa, a történettudományok doktora a társadalomtörténet és a helytörténet, a makro- és a mikrovizsgálatok viszonyát elemezte. A marxi osztályelmélet sémája alapján egy korszak valós társadalma nem tárható fel, ezt felismerve a történészek figyelme már évtizedekkel ezelőtt egyre inkább a társadalom felé fordult. A kutatások legfőbb ösztönzői Ránki György és Hanák Péter voltak. A makrovizsgálatok csak keretet, kiindulópontot adhatnak, egy kor táradalmi viszonyainak rekonstruálásához az életkörülmények, az életmód vizsgálata elengedhetetlen. A mikrovizsgálatok ezért tematikai és helyi értelemben minden eddiginél fontosabbá váltak. A hely354
