Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 23. (Kaposvár, 1992)
A Somogyi Levéltári Napok '91 és Hanák Péter akadémikus 70. születési évfordulója alkalmából rendezett emlékülés előadásai - Szabó Dániel: Milyen is (legyen) Európa? (Európa-képek a dualista Magyarországon)
Mint láttuk, a legtöbb eddig ismertetett álláspont a kívánt Európában Magyarország helyét az Osztrák-Magyar Monarchián helül határozza meg. A parlamenti, politikai ellenzék, amennyiben rendelkezik önálló külpolitikai felfogással, általában nem tér ki erre a problémára: pusztán támogatja vagy támadja az éppen megtett külpolitikai lépéseket.14 A Monarchiával való elégedetlenség azonban meg-megjelenik az Európa illetve külpolitikai elképzelésekben is. A már ismertetett ázsiai eredetmítosz is a különállásra és nem az egységre utal. Az ebben szereplő uralomra születettség az alapja az alternatív: nem osztrák-magyar, hanem eminenter magyar koncepcióknak is. A függetlenségi párt egyik vezéralakja, Hoitsy Pál, 1902-ben fogalmazza meg ide vonatkozó nézeteit:15 Szerinte a magyaroknak meg kell hódítaniuk a Balkánt, az ország részévé tenni az ottani kis államokat, s természetesen a magyar nemzet nagy beolvasztó hatásával magyarokká tenni az ottaniakat. Ezzel párhuzamosan természetesen erősebbé kell tenni a Monarchia magyar jellegét, tulajdonképpen az Osztrák-Magyar Birodalmat magyar központúvá, magyar irányításúvá kell tenni. Ez aktív, sőt háborús külpolitikát követel meg, ugyanúgy, ahogy a már 1887-ből idézett álláspont. Csak míg ott közös lépésekről, itt magyar lépésekről van szó. Az ilyen jellegű felfogás: a Drang nach Osten jelszava sokszor nem pusztán a Monarchián belüli helyzettel való elégedetlenséghez kapcsolódik, hanem a bármiféleképpen értelmezett egyediség elvesztésétől való félelemhez is. Réz Mihály 1910-es munkája16 ki is mondja, ha a magyarság nem az általa magyar imperializmusnak nevezett hármas célra: a) a magyarság szupremáciá- jára Magyarországon a nemzetiségek felett; b) a magyarság szupremáciájára a Monarchiában a többi nemzetek felett és c) a magyarság szupremáciájára a Balkánon törekszik, akkor feloldódik a nyugati kultúrában, s ez által megsemmisül. Az első világháború az eddig ismertetett valamennyi álláspontot újfent, s talán még kontúrosabban felszínre hozza. Ebben az játszik szerepet, hogy mindeddig „Európa létrehozása” szövetségek, háborúk vagy egyéb eszközök segítségével többé-kevésbé csak elméleti kérdés volt, ekkor gyakorlati feladattá válik. Erősíti az egész Európai kérdés középpontba kerülését a Közép-Európa-koncepció hosszú ideig való vitatása. Abban valamennyi nyilatkozó egyetért, hogy a háború után egy olyan rendszert kell kiépíteni Európában, amely hosszú távra biztosítja a békét, az egyes országok egymáshoz való közeledését és esetleges konfliktusaik tárgyalásos feloldását. Abban is viszonylagos egyetértés van, hogy: „...nem szabad azt hinnünk, hogy egyetlen tollvonással létrehozható az államfeletti szervezet. Hosszú munkával, melyben minden népnek részt kell vennie, kell az államokat egymáshoz közelebb hozni.”1 Az már vitatott, hogy ez a munka milyen irányban haladjon: kellenek-e kisebb összefogások, s ha igen melyek. Még magában a Közép-Európa-koncepcióban is különböző politikai álláspontok tükröződnek. Van, aki hagyományos németbarátság és az adott magyarországi viszonyok fenntartása okán szeretné a Német Birodalom és a Monarchia minél erősebb közeledését.18 Van, aki számára az orosz autokrata hatalomtól való félelem, az azzal való szembeszegülés szükségessége teszi Közép- Európát kívánatossá.19 Az egyediség hangoztatása is erősebbé válik. A háború nyilvánvalóan az eddigi viszonyok megváltozását hozza magával. Az ettől való félelem sok politikai gondolkodó számára az előre (vagy hátra) való menekülést teszi szükségessé. Az ázsiai eredet mítosza, a Nyugattól való félelem és sértettség20 az ún. turanizmus virágzását 324
