Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 23. (Kaposvár, 1992)
A Somogyi Levéltári Napok '91 és Hanák Péter akadémikus 70. születési évfordulója alkalmából rendezett emlékülés előadásai - Szabó Dániel: Milyen is (legyen) Európa? (Európa-képek a dualista Magyarországon)
MILYEN IS (LEGYEN) EURÓPA? (Európa-képek a dualista Mag\>arországon) SZABÓ DÁNIEL Európa, európaiság mindig alapvetően viszony, referenciakifejezések voltak a politikai szókincsben. Hivatásuk alapvetően az volt, hogy a kifejezést használó helyét határozzák meg Európában. Ugyanakkor természetesen a kifejezést használó önértékelése meghatározta az Európa-fogalom tartalmát is. Ebből a két meghatározottságból következett már a XIX. és a XX. század fordulóján az, hogy valaki Európáról, mint tényleges, vagy vágyott egységről, esetleg tényleges vagy vágyott megosztottságról beszélt-e. Ugyanez határozta meg azt is, hogy a fogalmat használó önmagát és csoportját (értsünk ez alatt nemzetet vág}' államot) Európán belülinek vagy Európán kívülinek tételezte. Az Európa, európaiság fogalmak, Magyarországon alapvetően két, egymással sokszor összekapcsolódó gondolat- és cselekvési rendszerben jelentkeznek. Ezek közül az egyik a belpolitikai helyzet által meghatározott külpolitika, a másik az érték és kultúra által meghatározott világnézet. Más szóval ez azt jelenti, hogy a meglévő vagy elképzelt hatalmi csoportosulások valamint a liberalizmus, konzervativizmus és demokrácia a fogalmak referenciapontjai. Magyarország kapcsolata a többi európai államokhoz, s ennek a belső tényleges vagy vélt magyar érdekekhez való viszonya befolyásolta valamennyi ismertetett álláspontot. Mi a legjobb módja annak, hogy olyan Magyarország maradjon fenn, vág}' jöjjön létre, ami leginkább megfelel a szerző ízlésének? Az európaiság kérdésében a belpolitikából nem pusztán a korszakban végig Hegemon liberalizmus, hanem az ország többnemzetiségű léte D meghatározó. Hogyan maradhatnak meg az adott uralmi viszonyok, vagy miként befolyásolhatók a kívánt irányban? Ez az alapkérdése minden Európa-definíciónak. Ezen belül is meghatározó volt az a kérdés, hogy mely országoknak, sőt hatalmaknak kell összefogniuk ahhoz, hogy az európai erőegyensúly fennmaradjon, s az országok közötti konfliktus ne vezessen összecsapáshoz, háborúhoz. Kétségtelen, s mint majd utalok rá, felmerülnek olyan Európa-képek is, amelyek csak egy összecsapás, háború után valósulhatnának meg. Egy módszertani megjegyzés: A legjellemzőbb álláspontok ismertetésekor elsősorban nem a kiegyensúlyozott, minden szempontot külön-külön mérlegelő megnyilvánulásokkal foglalkozom, hanem a szélsőségekkel. Úgy vélem, ezek jobban tükrözik a fő tendenciákat, amelyek a kiegyensúlyozott véleményekben is megjelennek. 321
