Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 23. (Kaposvár, 1992)

A Somogyi Levéltári Napok '91 és Hanák Péter akadémikus 70. születési évfordulója alkalmából rendezett emlékülés előadásai - Hankák Péter: A polgárosodás fogalmai Széchenyinél, Széchenyi és a magyar polgárosodás

A nemzetiség kifejlődésének legfőbb eszköze a közértelmesség elterjesztése.30 Szinte jelszószerűen ismétli a Világban: „ha valami felemelheti még a hazát ön boldogságára, ... az semmi egyéb nem lehet mint Nemzetség és Közértelmesség.’’ Ugyanitt: ,A nemzeti értelem lehető legnagyobb kifejtését tartom azon nemzőoknak, mellyből nemzetiség, honszeretet, polgári erény, köz-boldogság, s nemzeti dicsőség fakad...”31 Álljunk meg egy gondolatnyira az idézet oksági rendjénél. Itt nem a honszeretetből fakad a nemzeti értelem, hanem fordítva, ez nemzi a honszeretetet, a közjót és a dicsőséget. Széchenyi sok vonatkozásban romantikus honszeretetén a Ráció őrködött. És ez erősen különbözött a romantikus nacionalizmusok szellemiségétől.

Először is Széchenyi patriotizmusa nem öndicséretben és imádatban kívánt tündökölni, hanem önismeretben és önbírálatban tűnt ki,32 amiért kortársai, ellenfelei - milyen szokatlan jelenség! - hazafiatlansággal, a nemzet becsmérlésével vádolták.33 Válaszai szállóigévé váltak, amelyeket többen idéznek, mint követnek. Ne másban keressük a hibát, mert mással nem, de magunkkal parancsolhatunk. Vagy: Növeli, ki leplezi s bajt. A polgárosodásra nézve legsúlyosabbnak ítélt hiba az önteltség, az előítélet, az önismerethiány, a tudatlanság, a tunyaság és lelki restség. ,Az Elkorcsosodás s Tudatlanság azon ok, mellybül mindenféle számíthatatlan rossznak szükségképen következni kell”, ezzel' szemben a Nemzetiség és a Közértelmesség a remedium.34 Az elmúlt másfél század ismeretében különösen fontos számunkra az önbecsülés és az önismeret ikerpár erénye.

Széchenyi a Világban mondja el, hogy külföldi útjain folytatott sok vitája nyitotta fel szemét: miért nem jön a külföldi tőke Magyarországra. Tőkepénzes és gyáros ismerősei gyakorta kérdezték, mennyire biztonságos a befektetés, mennyire garantálják a törvények a személyes és a vagyoni biztonságot, mennyiben hatékony a polgári jogrend az országban? Mert amíg privilégiumok kedveznek a nemességnek és nincs biztonsága a polgárnak, addig szívesebben élnek szerényebb, de biztosabb körülmények között hazájukban, mint Magyarországon, még ha a világ minden kincse is tárva állna ott előttük. Széchenyi megvallja, bosszantotta az ellenkezés, és háborgott benne a nemzeti büszkeség, valami „hiúsági szesz”. „Maradjanak a hazájukban... nem szorult hazánk az ő kegyelmökre.” Később, meghányva magában az ellenvetéseket, be kellett látnia, hogy a külhoni gyártóknak és kereskedőknek igazuk van, és ellenérzése nem a munkálkodó és fáradozó üzletemberek ellen fordult,hanem a henye és hasztalan hazai privilegizáltak ellen, akik minden más osztályt ki akarnak zárni „az emberiség jusáiból”.35 „Szóval azt mondani extra Hungáriám non est vita, hiábavaló és kacagást vagy szánakozást okozó beszéd.”36

Széchenyi az elsők között volt, akit nem hatott meg, de igencsak bosszantott a szájjártató hazafiaskodás, a kérkedés, és ebben bizonyára Vajda, Eötvös, Ady, Jászi, Bibó előde és példaképe. A magyar mint identitást adó közösség és mint jelző - vallotta - nem erkölcsi, nem jellembeli kategória. A magyar önmagában nem a helyesség és kiválóság mércéje, a szép magyar maradiság, az ősiséghez való ragaszkodás nem a nemzeti erény tündöklő vonása.37 Polgárosodás, polgári erény és nemzetté válás, nemzeti erény elválaszthatatlan egységben fonódtak össze irodalmi és vállalkozói tevékenységében.

Széchenyi a Hitel gondolati struktúráját így állította fel: mindennek fundamentuma a kiművelt emberfő, erre épül a koncentráció, erre a nemzetiség, erre a polgári erény, s tetején helyezkedik el a korszerű gazdálkodás, s ennek első követelménye: a hitel.38 Egész alkotói tevékenységének, történeti megmérettetésé284