Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 23. (Kaposvár, 1992)
Borsa Iván: A Mérey család levéltára (1265-1526) (Első rész)
leányait pedig annak elfoglalásától (intromissione). — A megnevezett megyei emberek: Thomas filius Petew vel Lorandus frater eiusdem de ipsa Merey seu Petrus filius Mychaelis de Hygey. Átírta a somogyi konvent 1353. április 27-én kelt válaszlevelében. DL 49264. 55. 1353. április 27. (sab. p. Georgii). A somogyi Szent Egyed-monostor [konventje] értesíti Pál somogyi [alispánt] a szolgabírákat, hogy emberükkel: Peteu fiával: Tamással kiküldték Péter papot, akik visszatérve jelentették, hogy György-nap előtti szombaton (ápr. 20.) Somogy megye ispánjának gyűlésén (in congregatione vestra, scilicet comitis) eltiltották Mihály fiait(l)1 és Márton fiát: Benedeket birtokrészeik átadásától, Stephand-i Pétert, feleségét, fiait és lányait pedig annak elfoglalásától. Rongált papíron, zárópecsét részeivel. DL 49264. (Mérey cs. lt. 45. sz. - No 13.) 'Helyesen: Mihály fiát: Desew-t és fiait. 56. [1354].1 augusztus 6. (in Sixti). A somogyi Szent Egyed-monostor konventje bizonyítja, hogy Merey-i Mihály fia: Deseu a Somogy megyei Keurusheg közelében levő [Kereki] birtokon levő, csak őt illető részt rokonai: Péter és Beke részeivel együtt, amelyek zálogjogon vannak a kezén, az alsó malommal és az erdő harmadrészével 10 nehéz dénármárkáért, márkáját 10 pensa-val számítva [...] elzálogosítja Merey-i István fiainak: az ügyben eljáró Péternek, Lőrinc plébánosnak és Jánosnak, s ha akkor nem tudná visszaváltani, úgy akkor csak az összeg kétszereséért kaphatja vissza. Hártyán, melynek jobb oldali harmada hiányzik, hátlapján pecsét nyomával. DL 49263(Mérey cs. lt. 44. sz. - No 4 et 12A.) -1 Az oklevél évszáma az elveszett részen volt. Pótlása a hátlapon olvasható XVIII. századi évszám alapján történt. 57. 1356. március 12. (in Gregorii pape). A fehérvári (de Álba) Szent István-egyház ispotályos háza kereszteseinek konventje bizonyítja, hogy Pouka fiának: Istvánnak fia: László Lylye-i nemes azt a három kaszányi (falcastra) rétjét (fenetum), amelynek északi szomszédja Vgal-i Pál volt országbírói prothonotarius fiának: Miklósnak, nyugati pedig Andich fiainak: Mártonnak és Jánosnak, valamint Nagy (magni) Pál fiának: Györgynek szénapadlása (fenilium), átvett 13 bécsi dénárpensa-ért eladta Lylye-i Rafael fiának: János mesternek, egyben vállalta, hogyha János mestert vagy utódait valaki zaklatná, saját erejével és költségén védi meg őket. Lylye-i László és János személyazonosságát a konvent előtt Lylye-i Or[r]os (dictus) Péter, Lukács fia: Péter, András fia: Mihály és Andich fia: Márton igazolta. Hártyán, hátlapján pecsét nyomával. DL 49265. (Mérey cs. lt. 46. sz. - Régi jelzet nélkül.) 58.1357. május 7. (dóm. p.Joh. a. portam Latinam) Wyssegrad. László csázmai prépost, kápolnaispán és királyi titkos kancellár bizonyítja, hogy Mere-i István fiai: Péter és János előtte személyesen megjelenvén bejelentették, hogy bárók és nemesek közreműködésével (per reformationem) a köztük levő minden perben, viszályban és rossz ügyben (malorum generibus) egymást átölelve örök békét kötöttek és megegyeztek. Eszerint mindkettőjük két-két jóembere 26
