Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 23. (Kaposvár, 1992)
Bognár Tibor: Adalékok a Volksbunddal szembeni ellenállási törekvések történetéhez Somogy megye németlakta falvaiban
hadseregekbe, hányán estek el a különböző frontokon, kerültek hadifogságba, vagy maradtak véglegesen külföldön. A rendelkezésre álló szórványadatok annak teljes körű, szám szerinti megállapítását sem teszik lehetővé, mennyire tehető azoknak a száma, akik a Wehrmacht 1944. novemberi balkáni visszavonulásával egyidejűleg szervezett kitelepülési akció keretében hagyták el Magyarországot, és Németországban telepedtek le. A kutatás jelenlegi állása szerint ugyancsak nem rendelkezünk megbízható adatokkal a Szovjetunióba deportáltak számáról sem.2 Kérdőjel tehát maradt elég a további kutatások számára. Teljesen fehér folt a németlakta falvak háború alatti történetének kutatása Somogybán. Ezen belül is a témának olyan megközelítése, mely arra engedne betekintést, hogy e falvak lakosságának élete milyen rendkívül bonyolult volt a Volksbund működésének éveiben, s milyen sajátos helyzetük volt azoknak, akik egy német községben vállalták a németellenes magatartást. Nem nehéz belátni, hogy ez sokkal nehezebb volt, mint magyarként lenni németellenesnek. A rendelkezésre álló iratokból bár legtöbbször csak mozaikszerűen, de mégis kirajzolódik szinte minden településen egy olyan irányzat, mely élesen szembehelyezkedett a Volksbund törekvéseivel, és nagyon sok esetben komoly gátat is szabott a mozgalom terjedésének. Somogybán különösen nehéz volt szervezetten fellépni a Volksbunddal szemben, mivel a megyében a Hűségmozgalom nem képviselt számottevő erőt. Az alábbi dolgozat néhány jelentősebb visszhangot keltő Volksbundellenes megmozdulás ismertetésével ennek a témának felvázolására tesz kísérletet. A kérdés aktuális, mert még napjainkban is sok németajkú honfitársunk viseli az 1945 után hozott elmarasztaló ítéletek erkölcsi és anyagi következményeit. A somogyi Volksbund vezéralakjának, Zumft Jakabnak a tevékenysége Dr. Zumft Jakab almamelléki körorvos, Volksbund területi vezető (Gebietsführer) igen élénk tevékenységet fejtett ki a környéken. Különféle, többek között személyi nyilvántartásokat is vezetett, melyek fennmaradtak és a nemzethűségi igazoló bizottságok rendelkezésére álltak. Ezekből a nyilvántartásokból nemcsak a Volksbund tisztviselőinek személyére és a tagság összetételére derült fény, hanem arra is, hogy a volksbundisták kiket tartottak mozgalmuk számontartandó ellenfeleinek. A nyilvántartásokban gyakoriak voltak az ilyen minősítések: Gegner (ellenség), Gross Gegner (nagy ellenség), Volksbundhasser (a Volksbund gyűlölője) és Volksverräter (népáruló). Ezeknek a minősítéseknek alapján az igazoló bizottságok a legtöbb esetben elismerték, hogy a szóban forgó személy nemzethűségéről tanúságot tett. Előfordult azonban olyan eset is, hogy a Zumft Jakab által Volksverräter- nek minősített személy ugyanakkor szerepelt a Volksbund belépési nyilatkozaton is. Ebben az esetben a bizottság aggályoskodva nem fogadta el a népárulónak minősített személyt nemzethűnek, holott minden amellett szólt, hogy nemzethűségének kétséget kizáróan bizonyságát adta. Végül is kívülállónak minősítette a bizottság, mivel az egyéb körülmények a Zumpft-féle minősítés megalapozottságát támasztották alá.3 Zumpft Jakab jellemző módon feleségével együtt 1945. szeptember 10-én megjelent a nemzethűségi igazoló bizottság előtt. A bizottság miután megállapította róla, hogy a környékbeli Volksbund-mozgalom szervezője és vezetője volt, és Gebietsführer címet viselte, elbocsájtotta. (Később a Népbíróság halálra ítélte.)4 254
