Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 23. (Kaposvár, 1992)

Knézy Judit: Fejezetek a Somogy megyei Nagyberek négy községének anyagi kultúrájából. (Második rész)

32 Rippl-Rónai Múzeum 460. It. sz. néprajzi tárgya és a Néprajzi Múzeum 72 741. lt. számú inge.

33 Vászonszél 50 cm-es, az eleje 2/3—2/3 vászonszél, ez 32—25 cm mindkét oldalon.

34 A horvát kifejezésekre igen pontosan a legidősebb adatközlőnő: Perusza Vendelné emlékezett, a többiek csak kevesebb kifejezést tudtak, esetenként keverték is (öltésnevek, mintanevek, munkafolyamat neve).

35 Pl. a Rippl-Rónai Múzeum 462. lt. sz. ingtöredéke.

36 Magyar mellévarrott női ingeken is teljesen azonos szabású és díszítésű, azaz hosszában díszített, esetleg csipkebetétes, fehér, mértanias hímzésű az ujj, amelyen csak csíkszerű a díszítés (Somogy m.).

37 A Rippl-Rónai Múzeum 60., 78. lt. számú néprajzi textilje.

38 Beleltározva a Rippl-Rónai Múzeum néprajzi gyűjteményébe 76.1.1. lt. számon.

39 Sokszor jóval korábban elkészült a szőttesdíszű ágytartó és a rátét díszt évekkel később varrták rá. Rátét díszek 1905 előtt nem kerülhettek rá az ágyterítőkre, mert a színes kivágásos rátéteket csak akkor kezdték készíteni. A táskaiak többnyire csak szőttes díszű gyerekágyas ágytakarót használtak. Ilyenek a Marcali helytörténeti Múzeum gyűjteményébe kerültek be Kapcár Róza gyűjtéseinek eredményeképpen.

40 Előfordult szőttesdísz-nélküli díszlepedő (ágytakaró) is Buzsákon, pl. csak egyszínű boszorkányos hímzéssel (1950 körül készült pl. kettő). De volt szőttes dísz mellett boszorkányos sokszínű hímzésű is (12. ábra) ugyanitt.

41 Vajkai Aurél: Balaton-mellék. Budapest, 1964.189.

42 Perusza Vendelné 11 évesen kapcsolódott be a hímzéssel való pénzkeresésbe. Több, korábban is hímzésből élő, de paraszti használatra dolgozó „idősebb lány” mesélte el, hogy melyik öltést minek nevezték korábban.

43 Buzsák monográfiája RRMA 954.

44 Gönczi Ferenc 1924. évi gyűjtőnaplójában Buzsákról írta, hogy 20 évvel korábban kezdtek el eladásra hímezni, főleg tüllrátéteket, párnát, asztalterítőt. Rónai Anna néhány ügyes asszonnyal kiszabta, kijelölte a hímzéseket és kiadta az asszonyoknak.

45 Domanovszky György: A Balaton környékének népművészete. Budapest, 1943. Ebben Fél Edit: Viselet és hímzés c. cikkének melléklete.

46 Fél Edit: Ungarische Volksstikerei. Budapest, 196547 UndiMária: Magyar hímvarró művészet. Budapest, 1934.

48 A későbbi (1920 után) sokszínű vézás hímzéseken szintén megjelenik ez a forma, de tompaszögű formában, „hajó” néven, láncöltésekkel körül varrva és középen kockás mintával.

230