Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 23. (Kaposvár, 1992)
Knézy Judit: Fejezetek a Somogy megyei Nagyberek négy községének anyagi kultúrájából. (Második rész)
JEGYZETEK 1 Kerékgyártó Adrienne-Knézy Judit: A Buzsák környéki színes paraszti hímzés kialakulásának kérdéséhez. Évk. SMK 2. (1975) 120. 2 Szolnoky Lajos. Alakuló munkaeszközök. Budapest 1972.121. 3 A magyar áspának tartott eszköz V-alakban végződött, az ún. „német áspa” kettős elforgatott T-alakú. 4 Beszéltek még „tüe kócról és högye kócról” is. 5 HossJózsef: Somogyszentpál monográfiája 1965. Rippl-Rónai Múzeum Adattára 970. Viselet fejezet. 6 Knézy Judit: Somogyi szövőasszonyok munkái. Élet és Tudomány 1977. II. 4. 5. sz. 140-143. 7 Knézy Judit: Len- és kendermunka. In: A Marcali Helytörténeti és Munkásmozgalmi Múzeum vezetője. Kaposvár 1972. 8. 8 Özv. Kiss Lajosné, Nagy Vajda Katica (sz. 1905) csökölyi asszony közlése, sok lenfonalat eladott Sárdon édesanyjával. 9 Saját gyűjtések 1974-75. Lakócsa, Babócsa, Berzence. 10 Tótszentpálon Posza Ignác takács 1930-ig élt, a bukógáti magyar asszonyoknak szőtt. Buzsákon 1914-ig élt takács. 11 Bright, Richard: Travels from Vienna through Lower Hungary London 1818. Szerecz Imre (ford.) Richard Bright utazásai a Dunántúlon. Veszprém 1970. 59. 67. 12 Witt Lászlóné: Csurgónagymarton népművészete. SHH 1978/2. 49. Knézy JuditSomogy néprajza. A Rippl-Rónai Múzeum állandó kiállításai. Kaposvár, 1978. 69-70. 13 Magyaroknál a sokszínű fölszedéses szőttesek mintái részben az 1910-20-as években megjelent hímzéskönyvek motívumainak, gyári hímzéseinek utánzásai. 14 A somogyi magyaroknál sem szőtt, sem varrott díszt nem készítettek gyapjúval. A buzsákiak állítják, hogy ők gyapjút varráshoz csak a megrendelések megindulása után kaptak, viszont többszínű szőttesek mintái közé vegyítettek gyapjút. 15 Tomity Miklósné, Buzsák, Lenin u. 1., háztartásukban több nemzedék élt együtt, minden asszony hozománya itt volt, még az 1950-ben férjhez ment lányé is. 16 KnézyJ. i. m. 1978. 95. 17 Paszitos ruha: a gyermekágyas asszonynak vitt ételt (kosarat) takarták le vele, vagy beleburkolták. 18 Rippl-Rónai Múzeum néprajzi tárgya: 64 236.1. lt. sz. 19 Bél Mátyás adatát 1730-ból idézi HossJ. i. m. 1965. Viselet fejezet 89. p. 20 Rippl-Rónai Múzeum Adattára 45. sz. 2^í. 21 Hoss J. ld. 72. jegyzet idézi azt a népdalsort is, amelyben szerepel a csorapa: „Čenta svera dozore, čorapa nu na noge” RRMA 970. 22 Rippl-Rónai Múzeum Adattára 954. Buzsák monográfiája. 23 Az említett vidékeken tisztán piros keresztszemes vőlegényingek is előfordultak (Török- koppány, Somogyegres, Somogyacsa), de Buzsákon csak a monogram lehetett piros keresztszemes még a vőlegényingeken is (de ugyanígy Tótszentpálon, a közeli Niklán is). 24 Ezeken a keskeny, valamikori vászonkötényeken is lehetett alul keskeny hímzés vagy csipke. 25 Opletya, oplecka, a horvátban a pletya = mell, oplecko = mellrevaló. 26 Palotay Gertrud: A magyarországi női ingek egy szabástípusa. Évk. NÉ 1931.152-163. 27 Gáborján Alice: A szlavóniai magyar falvak női viselete összetételének és alakulásának néhány jellegzetessége. Eth. 175-182. HanikaJ.: Sudetendeutsche Volkstrachten. Reichenberg 1937.40.42.44. 28 Kerékg)>ártó A i. m. 1975.121. 29 Malonyay D. i. m. 239., 242. p. az itteni csoportban Tótszentpálról és Táskáról való. 30 HossJ. i. m. 1965. Viselet fejezet RRMA 970. 4. p. 31 Adatközlők: Somogyszentpál: Babódi Sándorné Pasztusits Margit (sz. 1905), Fekete Sándorné Mikics Anna (sz. 1903), Buzsák: Perusza Vendelné Dumity Borbála (sz. 1891), Miseta Ferencné Dumity Rozália (sz. 1910), Táska: Sági Józsefné Dörnyei Mária (sz. 1912). 229
