Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 23. (Kaposvár, 1992)
Nagy Domokos Imre: Fejezetek az iharosi-iharosberényi uradalmak vadászattörténetéből
mal, mely ennél hosszabb időtartamot írt volna elő.68 1904-ben, a részletes Vadásznapló kezdő évében már szerepel a pagonyok között az „iharosi polgárerdő''. Egyébként a községek számára egyre inkább jövedelmező lett a vadászati jog kötelező bérbeadása. Somogybán az átlagos vadászati haszonbér az 1880-as évek közepén még csak 3,37 fillér volt holdanként,69 1899 körül már 14,53 fillér. Ez magasabb volt a dunántúli 13,12 filléres átlagnál, és több mint háromszorosa volt a 4,55 filléres országos átlagnak.70 A Benkovics által említett árverésen a gazdák az előző ciklusbeli ár több mint háromszorosáért szerezték meg a vadászati jogot.71 A községi területek beszámítása egyébként bizonyos fokig feloldja a területi adatokban mutatkozó ellentéteket. Mint láttuk, az 1925-ös Gazdacímtár szerint Pálnak 2962 hold erdeje volt. Ha ehhez hozzáadjuk a községi telkesgazdák 324 hold erdejét, 3286 holdat kapunk. 2 1935-ben ez 2929 + 324 = 3255 holdra módosul. A teljes terület ekkor 5281 4- 444 = 5725 hold.73 Az erdészet lényeges kiegészítői voltak a szagosmeggyfatelep, az arborétum és a halászat. A szagosmeggyfatelepnek jelentős szerepe volt az erdészet rentabilitásában, hiszen a kitermelt fa értékesítése nehéz volt, viszont a több tízezer szagosmeggyfa- vessző pipaszáralapanyagként simán elkelt. 1 Az egzóta telepítés Metzli Camill nevéhez fűződik, de utódai is folytatták. Azonban nem 1930 körül kezdte el - Szeghalmy már 20 holdas arborétumról ír!75 -, hanem azonnal, szolgálatba lépésekor, még id. József életében. 1930 körül csak az Ágneslak épült fel a már meglévő arborétum mellé.76 Ezt tekintették egyébként az uradalom legszebb részének.77 Ma természetvédelmi terület.78 1920 után egyébként az uradalom is bekapcsolódott az erdészeti kísérletekbe. .Antikor Trianon országunkat megcsonkította, készséggel bocsátotta legszebb állományait az erdészeti kutatásügy rendelkezésére, alig volt olyan próbálkozása a magyar erdőművelésnek vagy erdőhasználatnak, melynek ne nyitott volna szívesen teret.” - olvasható Inkey Pál nekrológjában./9 A halastavak létesítése Metzli ötlete volt. A tógazdaságot még az első világháború kezdete előtt kezdték kiépíteni. Miután az első hét tó (az alsóerdei I—VII) beváltotta a reményeket, a háború alatt még többet létesítettek. A halászat irányítását az erdészettől senki sem vitatta el.80 Az uradalom kezelése Teljes áttekintést biztosító adatokkal csak Inkey Pál uradalmára vonatkozóan rendelkezünk. A két alapvető igazgatási egység a mezőgazdaság és az erdészet volt. Az Iharosi uradalom intézője Csicsóban lakott, de az okleveles mezőgazda, Pál báró - mint jeleztem - inkább csak végrehajtói szerepre kárhoztatta. A gazdatisztek közül a következők neveit sikerült megállapítani (zárójelben a dokumentálható szolgálati idő): Percze R. (1904) intéző, Freytag (1905) intéző, Nagy Ákos (1908-1909) intéző, id. Höhn Lajos (1911-1918) intéző, Török Károly (1926-1945) intéző, Schwendt Rudolf (1941) gazdasági gyakornok.81 A főerdészeknek sokkal nagyobb önállóságra volt lehetőségük. 202
