Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 23. (Kaposvár, 1992)
Dombi Péter - T. Mérey Klára: Dél-Dunántúl településhálózatának néhány gazdaságtörténeti jellemzője a XIX. század közepén. (Második rész)
ugyanaz a gazdasági kényszer kivándorlásra, vagy az egykézésre, születéskorláto zásra kényszerítette. VI. Összegzés Tanulmányunk során áttekintettük azokat a számokkal kifejezhető adatokat, amelyekből ennek a négy megyének területét magában foglaló régiónak, Dél-Du- nántúlnak jellemzői, legfontosabb problémái - Fényes Elek alapvető két munkájának adatai nyomán - kirajzolódnak. Színes és összetett társadalma volt ezeknek a településeknek. Egy szint, a nemzetiségi megoszlás kérdését emeljük most ki konkrétan is ebből a színskálából és vizsgáljuk meg a két időmetszetben. A települések száma a nemzetiségi megoszlás alapján a Dél-Dunántúlon Nemzetiség Az 1850-es években szám % Az 1860-as években szám % Magyar 903 74 905 67 Német 139 11 131 10 Horvát 36 3 186 14 Szlovén 9 1 24 2 Vegyes 134 11 103 y Összesen 1221 100 1349 100 A forrás több településben nem jelezte a nemzetiséget, ezért a számok pontos egyezéséről le kellett mondanunk. Ebből a hiányos statisztikából is kiderül azonban, hogy a nemzetiségi kép nagyobb változásával nem kell számolnunk az eltelt időszakban, hiszen a szlovén települések számának megnövekedése Muraköz visszacsatolásából adódott. A szabadságharc leverését követő időktől az önkényuralom végét jelentő, és a kiegyezést megelőző évekig tehát területünkön a nemzetiségi megoszlásban lényeges változás nem történt. Úgy véljük, hogy Fényes Elek a lehetőségekhez mérten pontosan jegyezte fel a nemzetiségek adatait. Egy későbbi művében ui. - az önkényuralom idején keletkezett hivatalos összeírások nemzetiségi adatainak bírálata kapcsán - megemlítette, hogy ő maga földrajzi munkáiban igen nagy gondot fordított arra, hogy7 egy-egy település „uralkodó” nemzetiségét pontosan megállapítsa. Használt munkamódszere az volt, hogy kimásolta a vallásfelekezetek névtárából azt, hogy az illető településen mi volt az istentiszteletek nyelve. Ugyanakkor a községek adatait is felhasználta, s azokat találta - nemzetiségi és más szempontból is - a legmegbízha- tóbbaknak.27 Ezek a megjegyzések mutatják meg azt, hogy Fényes Elek mennyire törekedett arra, hogy munkáiban az adatok pontosak legyenek. Ennek ellenére éppen adatainak hiányossága, illetve egyes adatoknál (népességszám) a használt források több időpont közötti elhúzódása (1857. és 1863. évi adatok mellett 1865. éviekre is bukkanunk helyenként!) miatti viszonylagos értékük okozza azt, hogy számítógépes feldolgozásunk eredményei nem lehetnek teljesen pontosak. A tanulmányunk elején feltett kérdésre mindamellett - úgy véljük - nyugodtan megadhatjuk a választ. Az úrbéri birtokrendezés előtti állapotokat tükröző 167
