Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 22. (Kaposvár, 1991)
Király István: Nagyatádi Szabó István és a Kisgazdapárt 1919. március 19. és 1919. november 30-ika között
majd a tárgyalásokat." „Néhány újság arról adott hírt, hogy az Egyesült Kisgazda- és Földműves Párt meghatalmazottjaként Henz Károly folytatott fúziós tárgyalásokat az Országos Kisgazdapárttal. Illetékes helyen erre vonatkozóan azt a felvilágosítást adták, hogy Henz Károly vállalkozása egyáltalán nem volt hivatalos jellegű." 8 " Ismeretes, hogy a két párt már egyszer fuzionált 1919 januárjának az ok-jen. Február közepére azonban újra szétváltak, sőt a fúzió olyan volt, hogy a két pártközpont változatlanul járta a maga útját. Az OMGE-köröknek akkor nem is volt más a céljuk, mint a készülő forradalmi földreformtörvényt megakadályozzák, és ehhez szerették volna igénybe venni Nagyatádi Szabó tekintélyét és kisgazdatömegeit. Erre a rejtett törekvésre akkor Nagyatádi Szabó egyértelmű nemet mondott, pártjából kizárta a földművespárti reakciót. Ha a kisgazdapárti vezetőség 1919 novemberi álláspontját elemezzük, nem tekinthetünk el az év eleji egyesüléstől, főleg attól nem, hogy Nagyatádi mennyi küzdelemmel jutott el az 1919. évi XVIII. néptörvényhez. 1919. október végéig nem csak Nagyatádi, de a tőle jobbra álló Neubauer is szentül meg volt arról győződve, hogy a polgári forradalom földreformtörvénye jó volt, a magyar nép háború utáni földigényét csak ez a törvény tudta volna kielégítő módon kielégíteni. 83 A november végi tárgyalásoknál a Kisgazdapárt azt a súlyos hibát követte el, hogy nem domborították ki a földreformtörekvésüket oly markánsan, mint a partner a nemzeti-keresztény politikát. Az egyesülés politikai érveivel lépre csalták az OMGE-körök Nagyatádit. Nagyatádi mindig hangoztatta, hogy a jövendő választásoknál a Kisgazdapártot fogja a legnagyobb tömeg támogatni. A Somssich-Rubinek csoport ezt szóról szóra átvette. A baj ott volt, hogy a célok különbözőségének a kifejtése elmaradt. Nagyatádi a kisgazdatöbbséget arra akarta felhasználni, hogy a nagybirtok terhére a parasztok helyzetén javítson. A Rubinek-Somssich csoport az 1918 végén elvesztett politikai és gazdasági hatalmat akarta megmenteni. Ez két diametrálisan különböző és ellentétes törekvés volt. Igaz, hogy Nagyatádit megtévesztette a somogyi földbirtokosok önkéntes földfelajánlása, de hiszen ezt a trükköt 1918 végén már a főpapok egyszer eljátszották. A célok világos kifejtése elmaradt, Nagyatádi bízott abban a taktikázási készségében, amit 1919 elején a földreformtörvénynél sikerrel alkalmazott. A történelmi helyzet 1919 végén más volt, mint a polgári forradalom utolsó hónapjaiban és a politikai erők is mások voltak, mint akkor. A Horthy által alkalmazott fenyegetés és a rövid történelem kényszerű összemosása Nagyatádi táborában később drámai helyzetet idézett elő. Nagyatádi tévedése azért következett be, mert azt hitte, hogy csak a hatalom birtokosának kell lenni, és apró engedményekkel fokozatosan le lehet építeni a nagybirtokosokat. Nagyatádinak ez volt az egyik katasztrofális tévedése! A két párt fúziójában 1919. november 29-én egyeztek meg. Kisgazdaoldalról az a Mayer János vezette a tárgyalásokat, aki 1910-ben az OMGE által irányított Gazdaszövetségből lépett át a Kisgazdapártba azért, mert Károlyi Mihállyal szemben Kompokon elvesztette a választást, és csak akkor jutott mandátumhoz, mikor a kecskeméti mandátumért Károlyi lemondott a mandátumról. Ez az ember egész életében a szükségesnél jóval nagyobb készséget mutatott a nagybirtokosokkal történő megegyezésre. Földművespárti oldalról az a Sokorópátkai Szabó István tárgyalt, aki gálád huncutsággal akarta magát a Szabó névvel belopni a kisgazdák szívébe. Mindkét csoport tényleges vezetője a háttérben maradt. Ez arra mutat, hogy az utolsó pillanatban is még bizonytalan volt, hogy Nagyatádi Szabó István beleegyezését adja-e a fúzióba. Még mikor az előzetes tárgyalások már lezajlottak és
