Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 22. (Kaposvár, 1991)

Király István: Nagyatádi Szabó István és a Kisgazdapárt 1919. március 19. és 1919. november 30-ika között

szocialista vezérekkel együtt vonultunk ki az állomás előtti térségre, ahol óriási tömeg az elképzelhető legellenségesebb indulatokkal fogadta a minisztert. Pfuj kiáltások, füttyszó, abcug és a levegőbe emelkedett botok ijesztővé tették a helyzetet, és a pódiumra emelkedő szocialista vezéreket alig akarták meghallgatni, mert Nagyatádi Szabót védelmezték. Hamburger Jenő próbálta ezután csillapítani a tömeget, majd én állottam föl a pódiumra és nagy nehezen sikerült megnyugtatni az embereket abban a tekintetben, hogy Nagyatádi Szabó István nem elvenni jött a földeket, hanem szentesíteni és törvényesíteni a termelőszövetkezeteket. Úgynevezett lokális népszerűségemet bele kellett vinni ebbe a csatába, amíg sikerült rábírni a tömeget, hogy Nagyatádi Szabó Istvánt békésen és nyugodtan meghallgassák. Nagyatádi ezután végre szóhoz jutott és tagadhatatlanul ügyes beszédben végképp megnyugtatta a tömeget, ámbár igen sokan még mindig azt ordítozták feléje, hogy neki egy szavát sem hiszik el és, hogy csak nekünk hisznek."

9 A Turul Szállóban (ma Dorottya Szálló) történtekről is bővebben ad információt Göndör: „Ezután az állomásról Nagyatádival és a szocialista vezérekkel együtt bementünk a Turul Szálló különszobájába, ahol a termelési szövetkezetek ügyében a szakférfiakkal, a szövetkezet embereivel, a régi tulajdonosokkal, a helyi szociáldemokrata párttal és egyéb funkcionáriusokkal szűkebb értekezletet tartottunk, amelyben én elnököltem. Mondhatom, hogy a legnagyobb „elnöki" erőszakoskodással sikerült Nagyatádit még ott is megvédelmezni a különböző inzultusokkal szemben, amíg aztán nagy nehezen teljesen békés vágányra terelődött a dolog, mert hiszen kiderült, hogy Nagyatádi Szabó István mindazt akarja a földkérdésben, amit a munkásság akar."

10 A jegyzőkönyvet nem március 10-én este vagy éjszaka fogalmazták meg, hanem a következő napon: „Másnap megérkeztek Budapestről a Szociáldemokrata Párt képviseletében Propper Sándor és Vincze Sándor, akik azután véglegesen egyezséget kötöttek a tárgyaló felek között, és erről írásos jegyzőkönyvet is vettünk fel."

11 Az utóbbi évek történeti irodalmában alig figyeltek fel arra, hogy Nagyatádi Szabó István a március 10-ikéről 11-ikére virradó éjszaka tárgyalt a MIR-bérlet képviselőivel is. Az 1919-es somogyi termelőszövetkezetek a 33 ezer holdas MIR-bérleten jöttek elsősorban létre, így aztán a velük történt tárgyalás nagyon is természetes volt, hiszen a miniszter az ő miniszterük is volt. A tárgyalást a MIR-bérlet képviselői kezdeményezték. A céljuk az volt, hogy a béruradalmat mentesítsék a kaposvári szociáldemokraták ún. szocializálásától. A tárgyalásokat azzal a téveszmével indították el, hogy Nagyatádi Szabó István az oldalukra fog átállni, és a miniszter hatalmával leállítja a szocializálást, azaz törvénytelennek minősíti. Mikor Nagyatádi Szabó István fogadta őket és meghallgatta a kérésüket, vált a MIR emberei előtt csak világossá, hogy a népgazdasági miniszter segítségével nem tudják terveiket megvalósítani. Nagyatádi Szabó álláspontját az ő jelentésükből ismerhetjük meg: „... nem azért jött Kaposvárra, hogy egy, már létrejött egészséges alakulást megszüntessen, hanem, hogy a termelőszövetkezeteket, mint hivatalos hatóság is, szentesítse és megerősítse, és hogy azok fejlődéséről gondoskodjék."

12 Nagyatádi Szabó tehát nemcsak a szocialista pressziónak nem engedett, de a nagybirtokot képviselő MIR-bérleti vezetésnek sem. Tartotta magát az 1919. évi XVIII. néptörvényhez, ami éppen az ő hatásos közreműködésével jött világra. És itt egy pillanatra meg kell állni az események görgetésében, mert egy igen érdekes helyzet állt elő. 1919. március 10-én Nagyatádi tartotta magát ahhoz a