Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 22. (Kaposvár, 1991)

Bősze Sándor: Az 1883-as somogyi antiszemita zavargások

Ságoknak.' Istóczy már az 1875-ös fellépését követően antiszemita egyesület szervezésével is próbálkozott. E munkában a vidéki középbirtokosok, a katolikus alsópapság és áz egyetemisták köréből több követőre is talált. A nemzetközi antiszemita mozgalom és főképp annak németországi példájára életre hívott Magyarországi Nemzsidók Szövetségének Központi Egylete alapszabály tervezetébe is belevették, hogy az „országban fiók egyletek szervezendők..."

34 Istóczyék 18821883-ban a mozgalom csúcspontját jelentő tiszaeszlári vérvád körül kavargó indulatokat is kihasználva minden eszközt harcba vetettek. Ebbe a sorba illeszkedett a somogyi antiszemiták szervezkedése is. 1882. szeptember 12-én Kaposváron huszonketten elhatározták, hogy antiszemita egylet alakítására népgyűlést hívnak össze.

35 Ezt követően az első antiszemita gyűlést egy héttel később meg is tartották.

36 Az újabb, október 30-i esetről a „12 Röpirat", az antiszemiták központi lapja tudósított: eszerint - 366 meghívott jelenlétében - a Korona szállóban tartották meg nagygyűlésüket, melynek elnöke Nemes Józsa volt. A bőszénfai plébános miután kifejezte örömét az antiszemiták eddigi sikerei felett, vázolta a megalakítandó egyesület célját: „Társadalmunkat a teljes elzsiciósodástól megmenteni... addig is, míg elkövetkezik az idő, midőn állami és törvénvhozási intézkedéssel a zsidóság... a keresztény államokat elhagyni kényszeríttetik." Az antiszemita egylet Somogy megyei Keresztény Védszövetség néven alakult meg, s vele egyidőben Kaposváron - Népjog címen - hetilapot is alapítottak. Főszerkesztője Szalay Károly, kaposvári törvényszéki vizsgálóbíró lett. A korábbi függetlenségi képviselő 1884-ben a csurgói kerületből antiszemita programmal jutott be a parlamentbe. Egyébiránt mint ügyvéd ő volt a tiszaeszlári perben Solymosi Eszter édesanyjának jogi képviselője.

38 Az antiszemiták tudósítása - nyilván jelentőségüket fokozandó - eltúlozta sikereiket. A kormánypárti „Somogy", belügyminisztériumi forrásokra hivatkozva, kisebb méretű rendezvényekről írt. A népgyűlés megszervezését célzó összejövetelre - Nemes Józsa aláírásával - kiküldött 100 meghívóra mindössze 20-25-en mentek el.

39 A népgyűlést a Korona szállóban akarták megtartani, tulajdonosa azonban nem adta át nekik az igényelt termet. Ezért a Hönig-féle kocsmába vonultak a hozzájuk csapódott 200 körüli hallgatósággal. Itt döntöttek az egylet megalakításáról. Elnöküknek Szalay Imrét, Károly testvérét választották meg.

10 A hivatalos források

41 szerint a Magyar- és Erdélyhoni Izraeliták Országos Irodája is tudomást szerzett a tervezett népgyűlésről. Erről jelentést küldött a belügyminiszternek, aki Jankovich László főispánt fokozott éberségre figyelmeztette. Az egylet szervezői 100 forintért bérbe vették a Korona Nagyszálló egyik termét, amelyet ugyanakkor - a kaposvári izraeliták 300 forintért béreltek ki, így a szervezők az értekezletet valóban egy „zugkocsmában" voltak kénytelenek megtartani. Miután kiszivárgott, hogy ezen Nemes Józsán kívül Lóránt Antal kaposvári rk. káplán is részt vett, a veszprémi püspök is kénytelen volt belekapcsolódni az ügybe." szigorúan meghagyta, hogy a Somogy megyében felmerült zsidóellenes mozgalomban való részvételtől tartózkodjanak, az antiszemitikus egyletbe be ne lépjenek, vagy ha máibeléptek volna, nevüket az egyleti tagok sorából töröltessék, s minden összeköttetést ezen egylettel megszakítsanak..." Az egyesület alapszabály tervezetéről és tiszti karáról 1883- január 6-án döntöttek. A belügyminiszter a hozzá beérkezett novellatervezetet - fogalmazási okokra hivatkozva - nem fogadta el. Az egylet vezetősége a legjobban kifogásolt részeket átfogalmazta: az egylet arra akar szövetkezni, hogy egy tag sem vásárol zsidótól és nem ad zsidónak, - szabatosan mondva - izraelitával nem bocsátkozik üzletbe..." Egyébként a Belügyminisztérium - a kormány magatar-