Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 22. (Kaposvár, 1991)
Bősze Sándor: Az 1883-as somogyi antiszemita zavargások
AZ 1883-AS SOMOGYI ANTISZEMITA ZAVARGÁSOK BŐSZE SÁNDOR A háttér Eötvös József 1840-ben, a zsidók emancipációjáról írt tanulmányának 1 záró oldalain abbeli reményének adott hangot, hogy az előítéletek megszűntével ledőlnek a zsidók polgárosodását gátló utolsó akadályok is: a „társaság nem lehet igazságtalan senki ellen büntetlenül, s ha másképp nem, legalább azáltal érzi tetteinek büntetését, hogy azt, kit századokig láncokban tartott, fel nem szabadíthatja veszély nélkül, s talán félhető, hogy a zsidók emancipációját is visszaélések fognák követni az első pillanatokban; - félhető, hogy a vélemények jelen állapotában, hol tagadni nem lehet - még sok előítélet uralkodik e részben, az ingerültség, mely a zsidók ellen létezik, törvényes felszabadítások által nevelkedni fog, s hogy így azon elkülönözés, melyben a nemzet eddig élt, feltartva a szokás által, a társasági életben még soká fennmaradhat. De az idő halad, s a században, melyben élünk, mindennap, mely egünkön felderül, egy előítéletnek halála felett alkonyodik, s bármi erősen gyökerezik is az, mely a zsidók iránt létezik népünk szokásaiban és nézeteiben, józanon félnünk nem lehet, hogy az, miután egyszer törvényesen ledöntetett, még sokáig takarná el látókörünket..." Sajnos, Eötvös mély meggyőződéssel átitatott optimizmusát az idő nem igazolta, s az előítéletek tovább éltek, s nemcsak néhány évtizedig, hanem még napjainkban is jól kitapintható módon. A mostani dolgozat az antiszemitizmus egy olyan mozzanatával, eseménytörténetével kíván foglalkozni, melyben Somogy megye is az országos lapok címoldalaira került. Bár az indulatok 1883-ban történt elszabadulásának mélyebben húzódó és összetett mozzanatainak akárcsak somogyi - kauzális elemzését csak egy többszempontú analízis során lehet elvégezni, témánk megközelítése azonban szükségessé teszi az okok - korántsem teljes - felvillantását. Számos, hosszabb-rövidebb kötetnyi írás keresi a választ arra a kérdésre: mi az antiszemitizmus, és: a teológiai antijudaizmus hogy alakul át a XX. századra a rasszizmussal is összekapcsolódó politikai antiszemitizmussá? Számunkra különösen érdekesek azok a vélemények, melyek az egész dualista kor értékelését tartalmazzák, s ezzel lehetőséget adnak az 1882-1884-es, de főként az 1883-as esztendők a kor folyamataiba történő elhelyezésére. Szekfű Gyula neve a magyarországi zsidóság „boldog békeidőkben" játszott szerepe kapcsán is gyakran elhangzik. A jeles történész amellett, hogy elismerte a zsidóság szerepét a hazai kapitalizmus fejlődésében" ez elé negatív előjelet téve, liberalizmussal és a városi kultúrával kapcsolta össze, s mindezekkel összefüggésben a kor liberális,
