Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 22. (Kaposvár, 1991)

Szili Ferenc: Kivándorlás Somogyból Horvátországba és Szlavóniába (1850-1880)

A tőkés viszonyok közepette a parasztság differenciálódása mind hatványozottabban érvényesült, amely pauperizálódást idézett elő (1. sz. grafikon). A 2-es és a 3-as számú grafikonok összevetése alapján kitűnik, hogy a parasztság gazdagabb rétegeit - az egész és a háromnegyed telkeseket - a két évtized válságai alapjaiban nem rendítették meg. A szegényebb rétegek számszerű és százalékos növekedése azonban érzékelhetően növekedett. A gazdasági és a társadalmi átalakulás nehézségeihez a különböző nemzetiségűek másként viszonyultak, tekintettel arra, hogy birtokstruktúrájuk, gazdasági kultúrájuk és nem utolsósorban lehetőségeik is eltérőek voltak (4-es, 5-ös sz. grafikon). A horvát nemzetiségű parasztoknál az elszegényedés még hatványozottabban érvényesült, mint a magyaroknál. A betelepített németek ettől eltérő képet mutattak, mivel közülük többen stabilizálták gazdaságaikat, jó néhányan gyarapodtak is, de a zsellérek társadalmi felemelkedése itt is zsákutcába vezetett. A vallási megoszlás szerinti vizsgálatot azért tartottuk szükségesnek, mert a református falvak lakói az egykével próbálták gazdaságukat megvédeni. Jóllehet, részeredményeket elértek, a válságból a kivezető utat ők sem találták meg.