Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 22. (Kaposvár, 1991)

Knézy Judit: Fejezetek a Somogy megyei Nagyberek négy községének anyagi kultúrájából

tejet altattak. A kályha és az ajtó között, ha elég hely volt, az öregek számára vesszőből font dikót állítottak. Efölött széles fogason a férfiak kabátja, tarisznyája lógott. Másutt láda állt itt, s efelett vagy fogas, vagy szentkép. A buzsáki Rózsafüzér Társaságnak a vezetője egy ilyen kályha melletti falnál lévő, felhúzható Szent Család képnél szokott imádkozni esőért.

47 A család létszámától, gyarapodásától függően még állószék, járóka, kisszékek is lehettek a szobában, a férfiaknak csizmahúzó stb. A mestergerendán is tároltak apróságokat: kést, tűt, ollót, borotvát, gyújtót, papírt, imakönyvet, tükröt, szappant. A szoba fűtéséhez tüzelőanyagot úgy szereztek, hogy a szomszédos uradalmakban irtást vállaltak, munkájukért tuskót kaptak. Ezt kiegészítették felaprózott, csomókba kötött náddal, kukoricaszárral, szalmával. 8 A szoba földes volt, használat közben kis gödrök támadtak rajta, azt polyvás sárral egyengették el. Egyesek piros port is kevertek a sározó anyagba. A szoba sarkos elrendezésének megváltozása a nagyobb méretű fiókos szekrények megjelenésével következett be. Kellett a tárolótér a megnövekedett ruhakészletnek. A szekrénytől nem fértek el a sarokpadok, így hátra kerültek a szobába, kamrába, vagy ki a szőlőhegyi pincébe. Az ágyak megmaradtak a hátsó fal mentén, az asztalt a székekkel középre állították, a fiókos szekrényt az utcai ablakok közé a fölétett tükörrel, szentképekkel, rajta a szobrokkal, feszülettel stb. A magas szekrényeket rendszerint a hosszanti falak mellé tették. Tótszentpálon az első magas szekrényt Babodi Sándorné Pasztusits Margit édesanyja kapta 1901-ben, férjhezmenetelekor. Ez akkor feltűnést keltett, de ezután a szülők módossága szerint változott, hogy szekrény, sublót vagy tulipános láda jutott-e a jobb módú lányoknak.

49 Buzsákon az 1920-as években már egész szobagarnitúrákat kaptak a férjhez menők, hálószobákat. A változások rendkívül gyorsan következtek be a ruházat és a lakáskultúra terén. A Berek lecsapolása, a szántóföldi területek növekedése és az asszonyok hímzéssel, szövéssel szerzett pénze némi vagyoni gyarapodást tett lehetővé. Az egyik buzsáki pajtában, a Miseta családnál három nemzedék ruhatároló bútora hányódott egymás mellett: egy tulipános láda, egy rézveretes, szépen kidolgozott fiókos sublót és egy fennálló szekrény. A változás a szobabeli textíliák terén is újabb divatokat hozott. A törökbécsi karton ágyterítő és asztalterítő, piros kartonfüggöny helyett bordós vagy zöldes tónusú szövet ágy- és asztalterítő garnitúrákat vettek az üzletben, az ablakra fehér sifonfüggönyt varrtak. Hamarosan elárasztották saját lakásukat is azok az újfajta hímzések (vézás, rátétes, boszorkányos), amelyeket megrendelésre készítettek. A konyha berendezése A konyha terén kissé lassabban ment végbe az átalakulás. Még az 1920-as években is több volt a füstös, mint a szabad kéményes konyha, sőt e régebbi típust még szép számmal fellelték 1950-60 körül is. A Néprajzi Múzeum Fotótárában az 57 124 és 57 125 lt. számú fényképen két tótszentpáli konyha látható.

50 Ezeken még csonkakúp formájú, karóvázas vagy sövénykemence látható, mindkettőt sárpadka veszi körül, amely L-alakban folytatódik a szoba felőli fal közepéig. Mindkét konyhában a hátulsó sarokban függ láncon egy-egy szögletes aljú rézbogrács.