Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 22. (Kaposvár, 1991)

Dombi Péter—T. Mérey Klára: Dél-Dunántúl településhálózatának néhány gazdaságtörténeti jellemzője a XIX. század közepén

DÉL-DUNÁNTÚL TELEPÜLÉSHÁLÓZATÁNAK NÉHÁNY GAZDASÁGTÖRTÉNETI JELLEMZŐJE A XIX. SZÁZAD KÖZEPÉN (Fényes Elek két művének számítógépes feldolgozása alapján) (Első rész) DOMBI PÉTER-T. MÉREY KLÁRA I. Bevezetés Ez a tanulmány egy történész és egy matematikus közös munkája annak érdekében, hogy egy történeti kérdés megoldására a számítógép konkrét segítségét felhasználják. Az adatok feldolgozását, csoportosítását a gép meggyorsítja, s biztosítja a pontosságot. Az így kialakuló számsorok azután - mint a titkos írás megfelelő kódjelekkel - megfejthetővé tesznek sok olyan problémát, vagy legalábbis megoldási lehetőségeket kínálnak a szakembereknek, amelyeket hagyományos történetírói munkamódszerrel csak igen nagy türelemmel és idővel lehetne megoldani. A probléma, amelynek megoldására vállalkoztunk, a Dél-Dunántúl múlt század közepi településhálózatának vizsgálata volt. Szerettük volna megállapítani azt. hogy a neoabszolutizmus, az önkényuralom idején történt-e lényeges változás ebben a településhálózatban, hiszen köztudott, hog)' az úrbéri birtokrendezések zöme ekkor zajlott le, és nem egy, a gazdasági életet átalakító rendelkezés született, amelynek végrehajtását azonban a lakosság passzív ellenállása és pénzügyi kizsákmányoltsága többnyire megakadályozta. Ez a tanulmány csak néhány, a számok oldaláról megközelíthető, s elsősorban a gazdaságtörténet körébe tartozó probléma megvilágítására vállalkozhatott, és így korántsem törekedhetett teljességre. Mindamellett - reményünk szerint - sikerül néhány olyan, számadatokból kirajzolódó tényre rámutatnunk, amelyek ennek - a népünk élete szempontjából nagyon keserves - időszaknak mindennapi változásait a valóságnak megfelelően tárják elénk. A vizsgálat alapbázisát két forrásmunka adta. Az egyik Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára c. műve, amely 1851-ben jelent meg, de amelynek adatait hosszú éveken át gyűjtötte, úgy, hogy néhány, elsősorban a földesurakra vonatkozó adata még a korábbi tulajdonviszonyokat tükrözi. Példaként említhetjük, hogy a Somogy megyei Simongátpuszta és Henész falu esetében gr. Hunyady Ferenc szerepel mint földesúr, noha azt az uradalmat, amelyhez ez a két település tartozott, Hunyady már az 1840-es években eladta báró Sina Simonnak, az úrbéri birtokpert már ez a földesúr vette át 1848 előtt.

1 A lélekszámadatokkal kapcsolatban említjük meg, hogy az egyes falvaknál szúrópróbaszerűen végzett lélekszámvizsgálatok több helyen azt mutatják, hogy 1840 és 1851 között a lakosság száma nem változott, feltételezhetően az 1840-es évek forrását használta a szerző. Jelentős változás mutatkozik azonban pl. Pécs, Kaposvár