Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 22. (Kaposvár, 1991)

Király István: Nagyatádi Szabó István és a Kisgazdapárt 1919. március 19. és 1919. november 30-ika között

A hatás nem is maradt el. Nagyatádi kényszerű közeledése a Somssich-Rubinek csoportokhoz az új Huszár-kormányba történt belépése után (nov. 24.) meggyorsult. Bár a közvéleményt, és főleg a kisgazdatömegeket igen erősen meglepték azok az új hírek, amelyek a Kisgazdapárt és a Földműves Párt egyesüléséről szóltak, igaz a baranyai kisgazdák egy része követelte a fúziót már korábban is.'

sl De ez nagyon is érthető volt, mert Baranyában elég erős gazdaszövetségi szervezet működött már az első világháború előtt, és amint ez köztudomású, a gazdaszövetségi szervezetek alakultak át 1918. november végén Földműves Párttá. A baranyai kisgazdák egyszerre támogatták a Nagyatádi által vezetett szervezeteket és az OMGE befolyása alatt álló szervezeteket. Ennek a kettős politikai kötődésnek jellegzetes figurája Patacsi Dénes, akiről igen nehéz eldönteni, hogy kinek az oldalán is áll. A két párt egyesülésének az egyik legnagyobb akadálya azok a földművespárti parasztok voltak, akiknek a gyors politikai karrier a fejükbe szállt. Ennek tipikus alakjai Kuna P. András és Sokorópátkai Szabó István. Miután komoly politikai múlttal nem rendelkeztek, az egyesülésnél feltételeik azokból a pillanatnyi körülményekből és természetesen személyes ambícióikból táplálkoztak, ami a proletárdiktatúra bukása után a politikai életben adottak voltak. A nemzeti keresztény politika unos-untig való hangoztatása volt a primitív céljaiknak a summázata; messzebbre tekintő politikájuk, amivel Nagyatádi Szabó István és a kisgazdamozgalom rendelkezett, ők ilyennek nem voltak a birtokában. Nagyatádiék egy kissé megmosolyogták azt a gyerekes ismétlést, amit a nemzeti keresztény politika címén véghez vittek. A Nagyatádi Szabó által vezetett mozgalom az 1948-ra visszatekintő hazafiságon nevelkedett, a párt története is a Függetlenségi Párt történetéből kiágazó irányzat. A keresztény gondolat legalább annyira olt volt a kisgazdamozgalomban, mint a földművespárti mozgalomban. Nagyatádit és a Kisgazdapártot nagyszámú kálvinista és katolikus pap támogatta. A kisgazdaprogram kialakításában a keresztény papság jelentős faktor volt. így hát alig hiszem, hogy valaha is volt hamisabb politika, mint a földművespárti. Az OMGE-körökből jött elvek hamisságát mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a Nagyatádi vezette mozgalomhoz való viszonyunkat nem a keresztény-nemzeti elvek döntötték el, hanem az, hogy a Kisgazdapárt egészen másként viszonyult az őszirózsás forradalomhoz és annak parasztpolitikájához, mint a Földműves Párt. A Földműves Párt az 1919. évi XVIII. néptörvényt, a földreformtörvényt elutasította, hallani sem akart róla, Nagyatádi még a legszorultabb helyzetében sem tagadta meg. Az 1919 utolsó hónapjaiban folyó hatalmi harcban választóvíz, hogy ki akar visszatérni az 1918. október 31-ike utáni állapotokhoz és ki akar az azelőtti állapotokhoz. Ezért a Nagyatádi pártjával végrehajtandó fúzió fő tétje az, hogy Nagyatádi szakítson azzal a liberális tömbbel, akik egyértelműen vissza akartak térni 1918. október 31-iki állapotokhoz. A földművespárti Új Barázda az egyesülés előtt tárgyalásokat így kommentálta: ,A Nagyatádi-féle Kisgazdapárt részéről ma Herczeg Sándor és Karácsony Gyula felkeresték Rubinek Gyula és S. Szabó István minisztereket a pártok egyesülése kérdésében. E tárgyalások eredménye még nem ismeretes, azonban az Egyesült Kisgazda és Földművespárt szilárdan ki fog tartani amellett, hogy aki vele egy lobogó alatt akar küzdeni, annak fenntartás nélkül keresztény-nemzeti alapra kell helyezkednie és szakítania a nem keresztény összeköttetéseivel. Az Egyesült Kisgazda- és Földműves Párt részéről S. Szabó István írásba foglalja azokat a pontokat, amelyek alapján az egyesülés lehetővé válik és ezen az alapon folytatják