Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 22. (Kaposvár, 1991)

Király István: Nagyatádi Szabó István és a Kisgazdapárt 1919. március 19. és 1919. november 30-ika között

terjesztőin keresztül világgá lehetett kürtölni, hogy Nagyatádi Szabó egy bukott bolseviki, aki behódolt a legszélsőségesebb erőknek. A Nagyatádi Szabó és az OMGE emberei közötti küzdelem tétje az volt, hogy az agrárkérdésben kinek legyen döntő szava? Rubinek mögött, aki az OMGE ügyvezető igazgatója volt, tulajdonképpen gr. Somssich László húzódott meg, aki ugyan még az OMGE alelnöke ekkor, de az első számú vezető ebben a nagybirtokos testületben. Somssich és Nagyatádi régóta, 1908 óta ismerték egymást, és vitatkoztak a Somogy megyei törvényhatósági bizottságban. Gr. Somssich László kaposújlaki földbirtokos volt, aki politikai pályafutását még az első világháború előtt kezdte meg a Somogy Megyei Gazdasági Egyesületben, ahol alelnök volt. A háború alatt a gyűlölt Haditermény Rt. egyik igazgatója, és a háború végéig nőtlen férfi. Bőségesen rendelkezett szabadidővel és szerény középbirtoka szükségessé is tette, hogy a közéletben, a gazdasági életben részt vegyen. 1919-ben a termelőszövetkezetek hetesi körzetének egyik gazdasági tanácsadója."

12 Gr. Somssich László a proletárdiktatúra bukása után Budapestre rohan - már ekkor ifjúházas ember -, és az 1918. október 31-én elveszített politikai hatalom restaurációján kezd el dolgozni. A legitimista Somssich a harmadik Friedrich-kormány megalakulása előtt OMGE-küldöttség élén kereste fel József főherceget és Friedrich Istvánt. Támogatása felajánlása ellenében helyet követelt az OMGE képviselőinek a kormányban és helyet kért a gazdasági politikában.

53 Nagyon nyilvánvaló volt, hogy ezeket a pozíciókat az újra kinevezés alatt álló Nagyatádi Szabó István veszélyeztette. A földbirtokos Somssichnak elveszett volna a világ, ha a magyar agrárpolitikát a Nagyatádi Szabó által kezdeményezett kisgazdamozgalom irányította volna újra. Az OMGE-én belül már az első agrárszocialista mozgalmak megjelenése óta kiépítettek egy parasztellenes - látszatra ugyan parasztbarát - politikát, amelynek éppen Rubinek Gyula volt a spiritusz rektora. Évtizedek múltán Rubinekből (a 600 holdas csallóközi középbirtokosból) a magyar nagybirtokos osztály szürke eminenciása lett, aki a parasztellenes apró politikai munkát olyan kis farkasoknak adta át, mint Meskó Pál, aki 1910 óta lázas szorgalommal igyekezett fékezni, megakadályozni a Nagyatádi Szabó által vezetett mozgalmat."

14 1919 augusztusának végén újra előbújik Meskó, és a csaholó kiskutya kerítés melletti dühével akar belemarni a parasztpolitikus Nagyatádiba. A kaméleon színekben játszó Meskót nem volt nehéz Nagyatádinak lelepleznie, csak az 1919. január 20-án a hozzá írt Meskó levelet kellett idézni.^ Igen ám! Meskó Pál nem volt egyedül az Újbarázda című lapnál, nem egyedül billegette a fülét; ott volt a szerény képességekkel megáldott dublőr, Sokorópátkai Szabó István is

>6 és még mások is elvetélt parasztvezéri ambíciókkal. Somogyból példátil a renegát kisgazda, a sandi nagyparaszt Nóvák János. Az össztűz, amelyet az OMGE érdekeltségi körhöz tartozók Nagyatádira löveltek, elég hatásos volt - pillanatnyilag - és azt elérték, hogy újra három hétig kikapcsolták Nagyatádi Szabó Istvánt a napi, aktuális politikából és ez hátrányi; okozott. 1919 augusztusának a vége a társadalmi élet szétesettségét, a politikai élet ziláltságát mutatta. Erős közhatalom nem volt, az ország jelentős részét idegen hadseregek szállták meg. A Dunántúl volt úgy, ahogy mentes az idegen megszállóktól. Itt szervezkedett Siófokon, az egykori Vörös Hadsereg főhadiszállásán, Horthy Miklós. A Dunántúl lett a fő terep a Friedrich-kormányt paralellizáló kormánybiztosi rendszernek. A tömegek politikai apátiája nagyon nagy gondot okozott a katonai hatóságoknak és a kormánybiztosi rendszernek. Ahogy 1919 áprilisában a proletár-