Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 22. (Kaposvár, 1991)

Szita László. A dualizmuskori népiskolák államosításának nemzetiségpolitikai vonatkozásai Somogy megyében

tálalta az egyes községek helyzetét, viszonyát az iskolák állami kezelésbe vételéről, vagy új iskolák létesítéséről. Mind több józan hang is jelentkezett, figyelmeztetve a kormányzat és helyi oktatásirányítás vezetőit, hogy döntő dolog ott alapítani iskolát, ahol egyáltalán nincs, s a községek oly szegények, vagy eladósodtak, és remény sincs bármilyen intézményt felállítaniuk. Az 1906-ban megindult és végrehajtott felmérő munka alaposságában, szakszerűségében messze túlhaladta Somogyban az 1898-ban elkészített anyagot. A tervezet kitűnő áttekintést ad huszonhét Somogy megyei falu kulturális helyzetéről. Megérdemelné teljes leközlését, de terjedelem korlátai miatt meg kell elégednünk a leglényegesebb adatokkal. Míg Baranyában, Tolnában, Bács-Bodrog megyében, Zalában, Fejér megyében például a felmérések a vármegyék egész területét érintették, addig Somogyban a tendencia nem változott. A felmérések alapján is látható, hogy a Dráva mente térségében fekvő falvakat vette elsősorban célba. Nem hiányzott a falvankénti elemzéseknél a pénzügyi és szociális szempont, de döntő továbbra is a nemzetiségpolitikai aspektus volt. Az alábbiakban az államosítási tervben szereplő somogyi falvakról készült egykorú leírásból emelünk ki olyan részleteket, amelyek világosan mutatják az iskolaállamosítás jellegét, indítékait, a kor ideológiai és politikai felfogását tükrözve a lényegében most is sikertelennek tekinthető akcióról. „Részletes adatok Somogy vármegyének állami iskolákszervezésére kiszemelt községeire vonatkozólag"

21 Szigeti úri járás Sztára Lélekszám: 1096. Ebből magyar: 302 (27,5%), írni-olvasni tud: 509 (46,1%). Fő nemzetiségek: hónát, magyar. Felekezetek: r. kat. és ev., ref. Stagnáló magyar kisebbség él a faluban. írni-olvasni tudás nagyon gyenge. Iskolák: 1 magyar tannyelvű r. kat. uradalmi fenntartású elemi iskola van, 32 tanulóval. Továbbá egy r. kat. magyar tannyelvű 2 tanítós iskola 128 tanulóval. Ezt az iskolát javasolják államosítani, mert a magyarosodás, az írni-olvasni tudás és az általános műveltség gyenge. Drái 'akeresztúr (Révfaluval) Lélekszám: 542 (295). Ebből magyar: 105 (19,4%), írni-olvasni tud: 252 (46,5%). Révfalu: magyar 113 (38,3%), írni-olvasni tud: 38%. Fő nemzetiségiek: horvát, magyar. Drávakeresztúron r. kat. magyar tannyelvű iskola van 73 tanulóval. Ebbe az iskolába járnak a révfalusiak is. Főleg a magyarság megerősítése miatt kell az állami iskola. A stagnálás: 1890-ben 19,6%, 1900-ban 19,4%. Révfalun romlott a magyarság aránya: 1890-ben 46,4%, 1900-ban 38,3%. Az írni-olvasni tudás magyon gyenge színvonalon áll.