Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 21. (Kaposvár, 1990)
Reőthy Ferenc: Fejezetek a dél-balatoni borvidék XVIII—XX. századi történetekből (2. közlemény)
észak felé haladva, egyre fejlettebb, hűvös, egyenletes hőmérsékletet biztosító, vagy ezek irányába fejlődő pinceformákkal találkozunk. A pincéket, a mi környékünkön, rendszerint a szőlő aljában vagy annak felső végében, az úthoz közel építették. Anyaga koronként változott. Az általunk ismert legelső pincék falát sövényből fonták, és sárral csapták be. A bortároló helyet, vagyis az igazi pincét, az épület végébe, a domboldalba, a földbe vájták, ismerünk gerendákra, „fecskerakásra" épült pincét is. Kötcsén és még néhány település szőlőhegyein földbe vájt pincét is láthatunk. A negyvenes évek elején Zamárdiban egy 1741-ben épült boronapince állt, melynek föld feletti részét hatalmas gerendák tartották, és famennyezete volt. A Balaton déli partján — Jankó János szerint — magyaros elrendezésű pincéket, illetve présházakat találunk. Legáltalánosabb típusa: présház és pince. 1 "' 0 A pince tulajdonképpen csak „borkamra", alig 20—40 cm-rel mélyebb, mint a présház helyisége. Ismerünk olyan változatot is, ahol a présházhoz boltíves pince is csatlakozik. De nem ritka az olyan pince sem, ahol ezekhez még egy fűthető helyiség is csatlakozik. (Kőröshegy) Kőben szegény vidékünkön 60—80 cm vastagságú, vert falú pincéket, présházakat építettek. A települések sorában külön figyelmet érdemel a mi vidékünkön a völgyekben meghúzódó egyutcás vagy soros település. Községeink zöme, több mint ötven százaléka, ilyen volt. Sok helyen a ház telkeinek végét — egyes helyeken a házakhoz kapcsolódva, máshol attól függetlenül —, csűr foglalta el. (Kőröshegyen a falu főutcájától keletre, a Petőfi utca és az Öreghegy közötti területet „Csűrföld"-nek nevezik.) Ettől a területtől keletre emelkedő Öreghegyen volt, és napjainkban is itt terül el az ún. „pinceváros". A Petőfi utca keleti házsorát az Öreghegytől egy kis árok választja el. Az Öreghegy lábánál, az árokhoz egész közel húzódik a pinceváros első pincesora. A 20. század ötvenes éveiben ebben a sorban 38 pince húzódott meg. (A házak mintegy ötven százaléka mögött épült pince.) A második sorban kilenc, a harmadikban 15, a negyedikben 16 pince épült az elmúlt századokban. A falutól délkeletre az ún. „Borochegyen" egy kis völgyben 15 lakott pince élte a maga életét. 151 A faluhoz egészen közel, a mostani református templommal majdnem szemben, vezet egy út a „Borkút"-ba, mely területnek a közepén még ma is áll a dézsmapince. Területünkhöz tartozó települések szőlőhegyeinek elrendeződése falvanként más és más képet mutatnak. Van, ahol közvetlenül a községekhez kapcsolódik (Szárszó, Szemes). Előfordul, hogy 4—7 km-t is kell gyalogolni, mire kiérünk a szőlőhegyre (Szabadi, Lelle). Előfordul, hogy az egész községet közrefogja vagy körülöleli a szőlőhegy (Kötcse, Endréd). Némelyik községnek csak egy szőlőhegye van (Teleki, Hollád). Gyakori a két vagy három szőlőheggyel rendelkező település is. (Kőröshegy, Lelle, Kéthely.) Azt már említettük, hogy a legtöbb szőlőhöz pince, présház tartozott. Néha és némely helyen olyan sűrűn épült be egy-egy szőlőhegy, hogy az felért egy faluval. Ismerünk olyan szőlőhegyet is, amelyen annyi épület volt, illetve van, mint a település házainak száma. ,A 352 kishold szőlővel beültetett Bari-hegy 1813-ból származó pontos és részletes térképén 262 épület számolható össze." Balatonszabadi térképén, mely a szőlőhegyet ábrázolja, 183 épület, pince, présház található. 153 A már említettt Kőröshegy szőlőhegyén, az Öreghegyen az ötvenes években 93 pincét számoltunk össze. (Napjainkban sokkal több van.) A kőröshegyi Kishegyen
