Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 21. (Kaposvár, 1990)
Varga Károly: Farkas Ferenc dél-dunántúli pásztorember élete
A török idők nem sokat változtattak a vidék képén, legfeljebb az erdőírtások nyomán ritkultak meg kissé a bükkösök és a tölgyesek. A 11. József korabeli katonai térkép tanúsága szerint a mai puszta helyén még nagy erdőség van. Riticspuszta nevét a szentlászlói plébánia születési anyakönyve említi először. 1847. május 12-ről a következő születés bejegyzése olvasható: A gyermek neve József. A szülők neve: Vajda István uraság juhásza és Hunyadi Susanna. A keresztszülők neve: Merker Fülöp uradalmi pintér és neje, Nezsadál Rozália. A halotti anyakönyvben az első riticsi bejegyzés ez: 1848. III. 11. Tóth István urad. béresnek fia józsef, csecsemő, 6 napos. Betegsége: nehézség. A puszta akkor még Festetich birtok. A Festetichektől Bolza Pál gróf vette át Kishársággyal, Kisszentlászlóval és Betlehempusztával együtt. A századforduló éveiben a riticspusztai gyermekek a kisszentlászlóiakkal együtt még Betlehempusztára jártak iskolába. Az 1900 utáni években az uradalmi iskolát a nedves völgyben fekvő Betlehemből Riticspusztára helyezték föl. Betlehempuszta nemsokára elnéptelenedett és kb. 1926-ban a még ott lévő utolsó istállót is lebontották, úgyhogy a pusztának ma már nyoma sincs a Betlehem dűlő elnevezésen kívül. Riticspuszta most már iskolával meggazdagodva élte tovább a maga egyszerű — a nagybirtok többi magyar pusztájához hasonló — életét. Hogy milyen ez az élet? A pusztán S nagy egésztetős lakóház található. Az. uradalom gróf Zichy Domonkosé, gróf Bolza Marietta férjéé, aki most ígérte, hogy itt modernebb, egészségesebb lakásokat építtet. A pusztán 19 család lakik, az összlakosság száma 94. — Magáról a pusztáról nem sok jót mondhatunk. Még kevesebbet a lakások belsejéről. Lakásuk sem télen, sem nyáron nem kívánatos. 11 család helyzetét ismertem meg részletesen. — Lakásviszonyaik a következőképpen alakulnak: A szobák legnagyobb mérete 6 m. hosszú, 4 m. széles és 4 m. magas. (Van azonban minden méretben 1 méterrel kisebb szoba is. ) Az épületek fala tégla, amely csak két helyen nedves, másutt száraz. A lakószoba mindenütt földes. Különösen szomorú adatok azonban a következők: Az ismert méretű szobákban családok szerint: 1. Dobor Mihálynál együtt alusznak hatan. 3 ágy, egy bölcső, 2. Farkas Ferencnél együtt alusznak öten, 4 ágy, 3. Farkas Lajosnál együtt alusznak négyen, 2 ágy, egy bölcső 4. Horváth Józsefnél együtt alusznak négyen, 2 ágy, 5. Kocsis Józsefnél együtt alusznak heten 4 ágy, 6. Novotni Istvánnál együtt alusznak öten, 3 ágy, 7. Szabó Jánosnál együtt alusznak öten, 3 ágy, 8. Takács Jánosnál együtt alusznak négyen. 2 ágy, 9. Tarr Imrénél együtt alusznak hárman, 3 ágy, 10. Tarr Jánosnál együtt alusznak hatan. 3 ágy. 11. Tóth Jánosnál együtt alusznak négyen. 2 ágy. Egy szobában tehát átlag öten alusznak, amikor pedig a szobákban a szegényes és inkább csak a költözködéshez célszerű berendezés is sok levegőt elfoglal. A szobák berendezéséhez ágyak, asztal, szekrény, sifonér, varrógép tartoznak. Fiatal házasoknál sehol nem hiányzik a bölcső. A lakás gerendáiba bevert szögeken ruhák , új és régi csizmák függenek, mert a pusztai embernek, a béresnek sok lábbelire van szüksége. Az ablak alatt — az is
