Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 21. (Kaposvár, 1990)
Géger László: Kísérletek a szövetkezetek megmentésére Somogyban 1953 második felében
sorsolás útján osszák ki a földeket, de ezt nem hajtották végre. Emiatt a kilépett tagok a vetéssel behozhatatlanul lemaradtak. 80 A miklósi és a bábonymegyeri tsz-nél (de más tálvakban is) a kilépő tagokra vetették ki a begyűjtés 10 %-át, ez lényegesen több volt, mint ami törvényesen terhelte őket. 81 A tabi járásban 14 községben mulasztották el a községi tanácsok a kilépő tagok földjének kiadását, emiatt járási méretekben is nagy volt a terméskiesés. Jellemző módon a járási vb egyetlen községi tanácsot sem vont felelősségre a mulasztásért, pedig más esetben szüntelenül ostorozta őket. Ezzel szemben utasította a községeket, hogy a kilépő tagokra a legrövidebb időn belül vessék ki tartozásaikat. Apár/szerrezef az új agrárpolitika mellett a tsz-ek egybentartásának feladatát kapta. Ekkor a tsz-ek politikai megerősítésén az együtt maradási szándék megerősítését értették. Ahol nem volt pártszervezet, vagy gyenge volt, ott egyik elsődleges feladatnak a pártszervezet létrehozását és megerősítését tartották. Mert bár a szövetkezetek működése egyre inkább gazdasági kérdéssé is vált, a kiélezett helyzet miatt alapvetően politikai kérdés maradt. Sőt az a szándék, hogy a szövetkezeti pártszervezet kapcsolatát a községi pártszervezetekkel igyekeztek mind szorosabbra fűzni, a kérdés politikai súlyának növekedésére utal. A barcsi járási vb ülése állapította meg. hogy pl. a rinyaújlaki tsz-nek nincs pártszervezete, emiatt a csoport ingadozó, és a kilépést hangoztatják. 82 A községi pártbizottságok nagyban bekapcsolódtak az agitációs munkába, és kiépítették a maguk kiküldőt ti hálózatát. A fonyódi járásban az aktívákat azokhoz a volt tagokhoz is kiküldték, akik már kiléptek, mixel többen „megbánták a kilépést". 83 A kaposvári járásban a párttagok és a tanácstagok magatartásáról a rendőri és ügyészi szerveknek naponta jelentést .kellett írni. ezt megküldték a pártbizottságnak és a vb-nek. 8 TV. A SZAKMAI MUNKA JAVÍTÁSA A kormány helyesen látta, hogy a szakmai munka javítása a tsz-ek megtartásának döntő előfeltétele. Az 1.056/1953- /IX. 23-/ sz. MT határozat mindenekelőtt felállította a Mezőgazdasági Tudományos Tanácsot. A tanács feladata volt többek között közvetlen szakmai tanácsokat adni a Földművelésügyi Minisztérium számára 8S Az 1.059/1953- /IX. 30./MT sz. határozat a megszüntetett Gödöllői Mezőgazdasági Akadémia termelőszövetkezeti elnökképző tagozatából tennelőszöretkezeti elnökképző tanfolyamot szervezett Zsámbékon. A tanfolyam önálló tanszékeket állított fel, és bentlakásos rendszerben 11 hónapos képzésben részesítette a jelentkezőket. 80 A minisztérium kötelezte a tsz-eket, hogy minden szövetkezetből legalább 1 fő végezze el a tanfolyamot. A szakmai munka javításának első feltétele a tsz-ek pénzügyi helyreállítása volt. A további monetáris kizsákmányolás a végső összeomlással fenyegetett. Az MDP KV június 28-i határozata értelmében „felül kell vizsgálni a termelőszövetkezeteknek az állammal szemben fennálló mintegy 7 450 millió forintnyi lejárt tartozását, s azokat a tartozásokat, amelyeknek jogosságát az állami szervek nem tudják megfelelő dokumentumokkal igazolni, vagy amelyeknek behajtása nem reális, el kell engedni. Ily módon mintegy 200 millió forint összegű tartozást kell törölni." 8 Nagy Imre július 4-én meghirdetett programja értelmében a tsz-ek is kaphattak rövid lejáratú hitelt, és fennálló rövid lejáratú hiteltartozásaikat soron kívül leírták. A kormány decemberben 8400000 Ft hitelt nyújtott a somogyi tsz-ek megsegítésére, amelyet
