Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 21. (Kaposvár, 1990)
Bősze Sándor: Az egyesületi hálózat kialakulása a Dél-Dunántúlon a dualista kor kezdő éveiben (1867—1873)
egyesületek 83%-át jelentette. Sajnos, az egyes egyletek vonzásköréről, a működési területéről — az alapszabályok és a tagnévsorok hiánya miatt — nagyon keveset tudunk. A birtokunkban lévő adatok szerint e vonzáskörök központja éppen a városokban, ill. a korábbi mezővárosokban volt. Pécsen (Pécsi Nemzeti Kaszinó, Pécsi Tanítóegylet, Baranya Megyei Népnevelési Egylet, Baranya Vármegye Gazdasági Egyesülete, a Baranya-vidéki Tanítóegylet, Pécsi Ügyvéd Egylet), Kaposváron (Somogy Megyei Demokrata Kör, Somogy Megyei Általános Tanítóegylet, Kaposvári Nemzeti Kaszinó, Somogy Vármegyei Gazdasági Egylet), Szekszárdon (Tolna Megyei Nőegylet, Tolna Megyei Népnevelési Egylet, Tolna Megyei Gazdasági Egylet),Nagykanizsán (Zala Megyei Általános Tanítóegylet) és Zalaegerszegen (Zala Megyei Gazdasági Egyesület, Zala Megyei Néptanítók Segélyező Egyesülete) együttesen több, mint egy tucat megyei egylet alakult. Ezek egy része — a kaszinók, a gazdasági egyletek — reformkori, ill. neoabszolutizmus kori gyökerekkel rendelkezett. Majd negyven egyesület esetében lehet kimutatni, hogy járásnyi, vagy kisebb régiónyi területen működött. Ilyen volt például Baranyában a Mohács Vidéki Tanító Egylet, a Mohácsi Ellenzéki Kör, a Pécsi Lövészegylet, a Pécsváradi Kaszinó, Somogyban a Babócsai Alsó-Járási Népnevelési Egylet, a Kaposvári Esperességi Önképző Tanítóegfet, a Karádi R. K. Tanítók Egylete, a Szőllősg'öröki Olvasókör, Tolnában -à Bonyhád-vidéki Tanítóegylet, zDecsi Olvasókör, a Gyönki Lövészegylet, az Öcsényi Polgári Olvasókör, a Simontornyai Iparos Olvasó Egylet, a Szekszárd-vidéki Tanító Egylet, a Tamási Kaszinó Egylet, vagy Zala megyében a Balatonfeh idéki Népnevelési Egylet, a Kiskomáromi Társaskör, Letenyei R. K. Népnevelési Egylet és a Zalaegerszeg-vidéki Tanítóegylet. 1867 és 1873 között az egyletek több típusa is megszerveződött. A tipizálással azonban, mint arról már a korábbiakban is szó volt 10 , szintén óvatosan kell bánni. A Dél-Dunántúl egyesületeinek nagyobb száma miatt ezek rendszerezési elveit is revideálni kell. Csak utalásszerűén szükséges megemlíteni, hogy 7 míg Somogy az ország megyéi közt 11. helyen állt a magyarság részarányát tekintve, addig Baranyában 55%, Tolnában 37%, és Zalában 17% körül mozgott a nemzetiségek aránya. 11 Mint arra Szita László is utalt 12 a baranyai szerbségre is nagy hatást tett Omladinát 1871-ben betiltotta a kormány, s ezt követően egy mohácsi kísérleten túl az 1880-as évekig nem találta nyomát a nemzetiségek egyleti szervezkedésének. Miután más szerveződésre is találtunk adatot, mint pl. 1870. augusztusában íiMohácsi Lllyrek Olvasó Köre sikertelen alapítási próbálkozásának, 13 indokoltnak tűnik egy, a nemzetiségi egyesülettípus felállítása. Az eddig alkalmazott tíz osztályos tipológia szerint e régióban szervezett egyesületek az alábbi bontásban oszlottak meg 1867-1873 között: gazdasági: szakmai, szakmai önképzőkörök: politikai: kulturális: társadalmi-társasági: közhasznú: segélyező: sport: munkásegyletek: egyéb: 4 30 8 116 14 8 13 9 13 2
