Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 21. (Kaposvár, 1990)

Bősze Sándor: Az egyesületi hálózat kialakulása a Dél-Dunántúlon a dualista kor kezdő éveiben (1867—1873)

szempontból az 1873-as évet periódushatárnak is tekinthetjük, hisz ekkor hirdették •vi a belügyminiszter 1394/1873. ein. B. M szám alatt kelt körrendeletét az egyesületek ellenőrzése tárgyában, továbbá a hazánk első polgári kori gazdasági válsága is ez évben teremtett új feltételeket az egyletek számára. Munkánk kiindulási pontját a négy dél-dunántúli megyében az 1867 és 1873 között alakult egyesületeket számbavevő kataszter jelenti (Lásd: egyesület kataszter) / táblázat Megye Összesen % 1867 1868 1869 1870 1871 1872 1873 Baranya* 68 31 8 6 8 6 1 1 IS 14 Somogy ss 26 2 6 13 10 8 7 9 Tolna 52 24 i 9 3 10 5 9 12 Zala 42 19 2 8 4 9 7 2 10 Összesen 217 100 In 20 28 35 31 33 45 Péccsel együtt A dualizmus első hét esztendejében 217 egyesület alakult a négy megyében. Ez a mennyiség az egész dualista korban született egyleteknek mintegy 4—10%-át teszi ki. 1867 és 1873 között éves átlagban 2-15 egyletalakulást rögzítettek a különféle nyilvántartások.' E pontnál szükséges megjegyezni, hogy az abszolút számok használata nagy óvatosságra késztetik faggatóikat, mert még a levéltári iratok között sincs — beleértve az Országos Levéltárban őrzött belügyminisztériumi fondot is — olyan irategyüttes, mely komplett lenne. A megjelent feldolgozások és a különféle címtárak — így az 1988-ban napvilágot látott, Pór Edit szerkesztette hiánypótló céllal kiadott országos adattár is — az egyesületfogalom eltérő értelmezése folytán nem hoztak minden egyesületet. Számos munka szerzője, összeállítója nem vette magának — sajnos — azt a fáradtságot, hogy legalább az általuk regisztrált szervezetek körét definiálva, adjanak valamiféle egyleti fogalom-meghatározást. Ennek okán aztán kénytelenek vagyunk az egyesületi kataszter folyamatos korrekcióját elvégezni. Ezek figyelembevételével folytatva a terület egyesületeinek kvantitatív vizsgálatát, megállapítható, hogy az egyletalakulások tekintetében Baranya állt az első helyen (31%), Somogy követte (26%), Tolna került a 3. helyre (24%), majd pedig Zala zárta a sort ( 19%). Ha az újonnan alakult egyletekhez, hozzáadjuk a kiegyezés előtt már működött egyesületek számát, akkor Tolna és Somogy helyet cserélt: [Baranya ( 82 ), Tolna ( 72 ), Somogy ( 61 ) és Zala ( 53)]. Ez a — az egyesületalakításokat tekintve — két megye közti dinamizmusváltást sejtető jelenségként fogható fel. A régió dualizmus kori egyesülettörténetének teljes áttekintése nélkül azonban most még elhamarkodott lenne valamiféle állandó trendváltozásra következtetni. 1867-