Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 21. (Kaposvár, 1990)

Tóth Péter: Somogy vármegye közgyűlési jegyzőkönyvei (1658—1718)

REGESZTÁK 1710—1715 Somogy vármegye congregatiója 1710. május 11., Szigetvár I. A. 62-63- Név szerint felsorolt jelenlévők: Madarász László helyettes alispán; Vágner György, a kincstári javak felügyelője; Preszegh Ádám, az őrgróf jószágigazgatója; Baranyai Miklós, a nádorispán jószágigazgatója; Spenger Fülöp, Csáky gróf jószágigazgatója; Lux Mátyás, Matusek András püspök jószágigazgatója; Branik Mátyás és Balogh András alszolgabírák. 2. A. 63-64. A helyettes alispán javaslatot tett arra, hogy a közgyűlés ezen napja legyen a vármegyébe télire beszállásolt katonasággal való computus határnapja. A katonaság azonban már elvonult a vármegyéből, s ennek következtében a tisztek közül senki sem tudott megjelenni a közgyűlésen. Ezért a legfelsőbb hadbiztos tanácsára az a határozat született, hogy a vármegye részéről elkészítik a computust — hiszen jelen van az összes vármegyei és uradalmi tisztségviselő —, s amikor a katonaság az arra meghatalmazott megbízottját kiküldi a hadbiztoshoz, akkor a megyei számadással együtt ott lesz majd a helyettes alispán is, valamint egy szolgabíró, akit tudniillik erre kijelölnek. 3. A. 64-66. A közgyűlés elolvasta Veszprém vármegye levelét, amelyben a siófoki és mezőkomáromi lakosok kétfelé való adózása dolgában kér megfelelő határozatot Somogy vármegyétől. A levélben — amelyet teljes szöveggel bemásoltak a kötetbe — részletezve csak a fokiak ügye szerepel: eszerint ők a Sió folyó túlsó partján, azaz Somogy vármegye területén használnak egy pusztát, s ezért — jóllehet Veszprém megyében laknak — Somogy éppen úgy adóztatja őket, mint Veszprém: a porciópénzen kívül vágómarhát, lisztet, szénát és abrakot, valamint minden héten pénteki halat és rákot kívánnak tőlük, sőt még előfogatokat is a katonaság számára. Somogy vármegye congregatiója 1710. július 14., Sziget praesidium 4. A. 67. Név szerint felsorolt jelenlévők: Madarász László helyettes alispán; Vágner György császári provizor; Balogh András és Branik Mátyás