Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 21. (Kaposvár, 1990)

Andrássy Antal: A Kaposvári Berzsenyi Dániel Szabadkőműves Páholy története (1902—1903) (1. közlemény)

küzdelmekben kifáradt munkás iparkodik utánozni az urakat. Sehol magasabb törekvés, sehol valmelyes egészséges közszellem. A város ügyeit egy, csak néhány tagból álló érdekközösség irányítja magasabb erkölcsi eszme nélkül; a megyei intézményeken néhány befolyásos családnak elszegényedett vagy uralomvágytól sarkallt tagjai uralkodnak. S hogy a kép itt is teljes legyen: elszomorító az a látvány, amelyet az. emberi társaság alaptényezőjének, a családnak körében látunk. Míg a családfő a munka fáradalmait a fönt leírt módon igyekszik kipihenni, addig a család nemtője. a nemzet jövendőjének a gondviselője: az. anya maga is a kártyaasztal mellett tölti drága délutánjait, és ahelyett, hogy gyermekeinek kedélyét képezné és a családfő számára az otthont kedvessé tenné, saját maga is családja egészsége, jóléte és boldogsága ellen tör. Sőt van vármegyénknek egy egész vidéke, ahol a családok pusztulásának egy átkos kórja a nép közé is behatolt: az annyiszor elpanaszolt, de sohasem orvosolt egygyermekrendszer nyavalyájában, amely fajunk fejlődésének életgyökerét támadta meg. Ez még az újabban nagy mérvet öltött kivándorlásoknál is veszedelmesebb baj. Ilyenek nagyjában a mi társadalmi viszonyaink és közéletünk. Örömmel kell azonban feljegyeznünk, hogy az elégedetlenség e téren még széles körökben tapasztalható, s bár még aránylag többségben vannak az elmaradottak és léhán gondolkozók, de elég szép számmal találhatók azon nemesebb gondolkozású egyének, kikre a javítás munkájában mint buzgó segítőtársakra bizton számíthatunk. Végül társadalmunk szorosabb értelemben vett erkölcsi viszonyaiban is kevés nyomát láthatjuk a szeretet uralmának. Hogy a közéletben mennyire előtérben van egyes családok és érdekszövetkezetek önzése és haszonlesése, arról már a fentebbiekben is meggyőződhettünk. Vegyük még ehhez a cselédügynek kétségbeejtően elhanyagolt állapotát, amit egy ugyancsak sötét statistikai adat világít meg. A cselédség erkölcsi viszonya ugyanis szoros összefüggésben van a városunkban állomásozó katonaság erkölcsi viszonyával. Egy öt év előtti statistika pedig azt a megszégyenítő adatot juttatta nyilvánosságra, hogy a közös hadsereghez tartozó legénység erkölcsi feslettsége az. egész osztrák magyar monarchiában egy lengyel községben és Kaposvárott szolgáltat okot a legnagyobb aggodalomra. Ha meggondoljuk, hogy Somogy magyar népének fiai, leányai, évről évre mind nagyobb tömegben tódulnak a megye központjába, és hogy az. erkölcsi baj ragályként terjed át a katonai osztályról a polgári osztályra, akkor lehetetlen, hogy az emberszeretet szemet hunyjon e fenyegető veszedelem előtt. Hasonlóképpen elszomorító az a statistikai adat, amelyet vármegyénkben a tüdővészben elpusztultaknak aránytalanul nagy száma és a gyermekhalandóság tüntetnek fel, s amelyeknek okát elsősorban társadalmunknak a egészségi viszonyok iránt tanúsított közönyére kell visszavezetnünk. Ugyancsak az emberszeretet fokozását teszik szükségessé jótékonysági intézményeink rendezetlen és célszerűtlen volta. Jótékony egyleteink egy része tőkegyűjtésre törekszik, más része pedig nem rendelkezik sem elég anyagi erővel, sem buzgó, ideális törekvésű vezetőkkel. Egyes jótékonysági intézményiek pedig, mint: népkonyha, melegedőhelyiségek, munkaközvetítő hivatalok még teljesen hiányoznak városunkban. A börtönt erkölcsileg megjavulva elhagyó rabok s az elmegyógyintézetből gyógyultan kikerülő elhagyott embertársaink további sorsával sem igen törődik elfásult lelkületű társadalmunk. íme ezek azok a főbb bajok és vérző sebek, amelyek mielőbbi gyors orvoslásra szorulnak megyénkben és városunkban.