Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 21. (Kaposvár, 1990)

Dobai András: Somogyi inszurgensek az 1809. évi hadjáratban

csata döntő jelentőségű volt a nemesi felkelések történetében, hiszen „...eddigi tevékenysége inkább csak felderítő és biztosító szolgálat volt kisebb összecsapásokkal, melyekben a személyes vitézségnek és bátorságnak tág tér nyilván helyét becsülettel megállhatta, most azonban nagyobb, nehezebb feladat várt rá s válságos körülmények között"

43 Eugène alkirály, az Itáliai Hadsereg parancsnoka seregével június 4-én indult meg Bécsújhelyről és Sopronon, Szombathelyen át Sárvárnak tartott. Itt egyesülve Macdonald hadtestével Karakó irányába hátrálásra kényszerítik Gosztonyi János ezredeskapitányt. János fhg. serege Pápán egyesült az insurrectiós csapatokkal és jún. 13-án Győrbe érkezve felkészült a franciákkal történő megütközésre a győrszabadhegyi magaslaton foglalva el harcállását. A somogyi lovasezred Frimont altábornagy parancsnoksága alatt a jobb szárnyon, a téti országút mentén helyezkedett el. Szerepükről az insurrectio történetét József nádor számára megörökítő Kisfaludy Sándor a következőket írja: „Als unser Flügel anfieng der Übermacht zu weichen, und auch unser Centrum gedruckt wurde, wollte der Oberste und Rgmts Commandant als er einen vortheilhaftigen Augenblick zu erhorchen glaubte, mit dem ganzen Rgmte einbauen, aber der FML. Frimont, welcher diesen Flügel commandirte, Hess es nicht zu...'" (Amikor balszárnyunk a túlerővel szemben hátrálni kezdett és a centrumot is az ellenség szorongatta, az ezredeskapitány egy kedvező pillanatot kihasználva az egész ezreddel támadni akart, Frimont altábornagy, aki ennek a szárnynak a parancsnoka volt, ehhez azonban nem járult hozzá.) Kisfaludy máshol is elismerően ír Pásztoryról, kiemeli, hogy minden esetben „tüzes patriotizmusa, katonai tapasztalata, személyes bátorsága által az insurredtio dicsőségére vált."

45 Maga Pásztory utolsó, 1810. január 1-én Nágocson kelt napiparancsában higgadtan értékelte a Győr mellett lezajlott csata eseményeit: „Azon szemrehányás, hogy a haza szerencsétlenségének és az Országnak egy része elszakasztásának okai vagyunk, bennünket tellyességgel nem érdekel. Már a Hohenlindeni, Marengoi, Ulmai s Austerlizi ütközetek orvosolhatatlan sebeket ütöttek drága Hazánknak... A csekél Győri egyetlen egy ütközet, mellynél a fel kelt Ns Sereg életlen fegyverrel, gyakorlatlan rendekkel s tanulatlan lovakkal jelen volt, éppen semmit sem határozott "46 meg... A csata kimeneteléről csak kósza hírek érkeztek el a megyébe. Öt nappal az események után írja Véssey József, hogy „a győri szerencsétlen ütközet utánn több megyebéli felkelt nemesek haza széledeztek, kik körül egy beszélte, hogy seregünket a Frantziák széllyel verték, zászlónkat el ragadták, Festetits János kapitányunkat agyon lőtték, Pásztory ezredes kapitány úrnak lova ellövettetvén élete bizonytalan"

47

. Festetics János haláláról, a Győr melletti csata eseményeiről csak júl. 7-én Gyömörey Imre — a Győr vidékére küldött comissarius — jelentéséből értesül a megye első kézből. Gyömörey Révkomáromon át éppen akkor ért Győrbe, amikor a csatához készültek a seregek. A rábízott leveleket készült átadni Pásztorynak, amikor mindjárt a csata kezdetén — Festetics János kapitányt halálos találat érte. Tudósítása szerint négy óra tájban a franciák Győr külvárosát is elfoglalták s így 19-ig ő is Győrben kényszerült maradni. (Gyömörey élményei József nádor iratai alapján ismertek az újabbkori történetírás előtt.)

18 A győri ütközet tehát a János főherceg által vezetett csapatok gyors vereségét eredményezte. A kudarcban hadvezetési és szervezési hibák egyaránt szerepet