Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 21. (Kaposvár, 1990)
Tilkovszky Lóránt: Széchenyi István csokonyai uradalma
Irtások nintsenek, mind az új szöllők, három esztendeig szabadok lévén minden adótul, egyedül a dézmát tartoznak megadni termésekbül, az alatt irtanak. Különös erdeje az helységnek nincsen, hanem az uraság erdejébül, száraz fábul veszi tűzifáját, legelőjét, épületfáját. Pascuuma vagyon a mezőn és a Fölső Erdőben a fejős marhájának és borjaiknak, és lovaiknak. Az ökreiknek pedig, ha a Dráva ki nem önt, a Netecs mellett, a Sáncz nevű darab erdőben. A lovaknak s fejős marháknak nem elegendő a legeltető. Az Aranyosi Pusztában szoktak venni az uraságtól legelőt, és ebben, úgy a mezei s fölső erdei legelőjükben az uraság tarnócai s aranyosi birkái közösen járják, circiter 3000 drb. Ezen legelőknek egész hó leestéig veszi az uraság hasznát birkáira nézve, hanem ha makk vagyon bőven, Kisasszony-napkor a tarlókba s mezőkre kiszoréttatnak. Szölleje vagyon az helységnek napkeletrül egy dombosabb helyen 107 holdokbul álló, napkeletnek, délnek és napnyugotnak feküsznek, mely a megszállók kedvökért adatott ki. Tűrhető bort terem; eladni még nem szokták, mivel a szöllő új, keveset terem. Kilenczed és tized dézmát adnak belőle. Szöllőlábok nincsenek. A szöllőhegy körülsánczolva, a sáncz teteje szöllővesszővel és tüskével a marha ellen megrakva vagyon. A dézma borát, mely 177 akót tészen, a kortsmákon áruitatja el az uraság, a jobb marczali borokkal összekeverve, és jön belőle 354 ft jövedelem. Karóját a körül lévő sűrűkben és sessionalis földekben lévő erdőkbül veszi. Parasztok kezén van a Dráván két malom; melyekért 30-30 ft-ot fizetnek az uraságnak. E malmok hajókon állanak, és oda vitethetnek, ahová akarják. Kevés lutheránusok vágynak köztök; többnyire mind pápisták; horvát és német nyelven tanulnak. Lélekszám 708. Nádfödeles deszkatemplom. Pápista lelkipásztor, kinek az uraságtul vagyon egy egész sessiója, azonkívül egy hold szabad szölleje, melybül dézmát nem ád. Az egész sessiónak két terciáját, úgy az egész szöllőt, munkálják minden bér nélkül a helységbéliek; azonkívül készpénzt adnak 75 ft-ot, 13 p. m. búzát, 20 rozsot, 13 szemes kukoricát, 16 öl fát, az uraságtól kirendölt helyen tétetvén a favágás. Temetéstül 45 xr, esküttetés 2 ft, körösztölés 24 xr. Vagyon mester, ki egyszersmind notariusi hivatalt is visel. Ennek vagyon az uraságtól fél colonicalis sessiója, melyet a község munkál, és vagyon fizetése barcsi helységbéliektül 25 ft, 25 p. m. rozs, 12 öl fa. Vannak oskolák is, melyet ezen mester magyarul és németül jó előmenetellel tanét. Egy gyermektül esztendeig füzetese 1 ft. A notariusi hivatalért 25 ft, 8 p. m. rozs, 4 öl fa. Vagyon 2 kovács, 1 suszter, 1 csizmadia, 1 tislér, 1 kordoványcsinyáló, 2 takács, 2 kőmíves, 3 ács, 1 lakatos. Ezek dolgoznak mind az uraság részire, mind a községnek. Minthogy házas zsellérek, fizetnek 1 ft gazdapénzt, és 1 ft árendát. A kordoványcsinyáló és a lakatos az uraság házában laknak. Vagyon egy boltos, ki holmi apró portékákkal kereskedik, és vásárokra jár. A maga házában lakik, s fizet az uraságnak 100 ft-ot. A lakosok mind a magok házaikban laknak; az uraság épületfát hajlékjaik tetejére ád nékik. A földművelésen kívül dohánt kezdenek a németek termeszteni, s éppen semmi kereskedést nem űznek, egyedül szarvasmarhájokbul és sörtvéseikbül szereznek szükségekre pénzt. A régi horvátok és németek, kik régebb lakják Barcsot, alkalmasint bírják magokat, hanem az új lakosok szegények. Akik vagyonos lakosok, azok a marha- és sertéstartás által gyarapodtak.
