Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 21. (Kaposvár, 1990)
Tilkovszky Lóránt: Széchenyi István csokonyai uradalma
a cséplőhely tölgyfapadlóval van deszkázva. Göbölistálló, 84 ökörre, téglafal, ven zsúpfedél; közepén bejárás a szénásszekerek számára; a padlás szénatartásra szolgál. Kukoricagóré, kőoszlopokon, tölgyfalécekkel. Szecskametsző masina számára pajta, vesszőfonásos oldalfalak, falábak, zsúpfedél. Különböző cselédlakások: szalmatetejű faépületek, füstös konyhával; vagy sárzott sövényfal zsúpfödéllel, kőkéményes konyhával. Fiskális lakásra 3 szobás téglaépület; istálló, tyúkólak, pince, sertésólak (fából). Fatalpakon álló sövényfalas, zsúpfedeles épületben az ispány 2 szobás lakása. Ugyanilyen lakása van az exactornak, az ingenieurnek. A cassa láda őrzési helye azonban egy téglaboltozatos vasajtós szoba. A kovácsműhely téglából épült, cseréptetős. Bolt. Vendégfogadó. Birkaakol, falábakon, szalmatetővel, 1400 birkára. Méhes, fatalpakon, deszkaoldalakkal, zsúpfedéllel, 80 kas méhre. Maga éget az uraság téglát kint rakott kemencében esztendőként egyszer, némelykor kétszer is. Ezen téglának ezerétül, minthogy kemence nélkül égettetett, 7 ft fizettetett, és gabona vagyis rozs s kukoricának méreje 1 ft-on adatott élelmekre a legényeknek. A majszternak különösen 2 p. m. búza és 1 akó bor adatott. Cserepet itt nem éget az uraság, mivel a föld gyönge hozzája. Maga fájával égeti az uraság, egyezer téglához ád 1 1 2 öl fát. Pénzen soha sem vett az uraság téglát, mindenkor maga készíttette, amennyire szüksége volt. Épületnek való fáját a maga Dráva erdejébül szokta hordatni, béresszekerekkel. Zsindelyét Stájerbul veszi, és azt Heresznyéig hajókon a Dráván leereszteti, onnét béres és robotos szekereken hordatja helyre. A vasat hasonlóképpen Staerbül, némelykor Sopronba és Kanizsán vásárolja. A meszet Baranya vármegyéből Kámbul fuvarosokkal hozatja. Fuvarbér 18 krajcár mérőnként. Némelykor hosszúfuvarba is számláltatik fel sessiótul azon út, többnyire ha rossz út vagyon. — Az most újonnand tett épületeknek padlásai mind ki vannak téglával rakva, a régiek sárral vágynak besározva. Az épület itt nem elegendő; a béresek többnyire polgárházaknál laknak. A vendégfogadós az uraság borát és pálinkáját árulja. Elkel évenként 456 akó bor és 7 akó pálinka. Jövedelem 9500 ft. A babolcsai vásár alkalmával az út mentén árusító helyet létesít; ennek évi jövedelme 389 ft. A Barcsra sóért járó út, és a Dráván át Verőczére vivő út Csokonyán megy keresztül. Az uraság malmai: 1/ Fából épült kétkerekű malom, 21 téglából épült 3 kerekű malom; az egyik kerék olajütésre berendezve, de nem működik tökéletesen. A molnár 104 napi ács- és pintérmunkával szolgál; a keresetnek 1/3-át veszi. Vízhiány miatt igazában csak tavasszal működnek a malmok. Jövedelem az uraságnak az utóbbi malomból: 12 p. m. búza, 70 p. m. rozs. Vásárok: 1/ Február 24-én, Mátyás napján, 21 Húsvét után való csütörtökön, 3 Szent László napján, 4/ Anna napján, 5/ Márk napján. A vásározók most kezdenek gyarapodni. Vásárjövedelem 165 ft. Vámja nincs az uraságnak. 3 hajdú, 6 béres, 2 bivalyos, 3 kocsis, 1 birkás, 3 méhész. 1 csikós, 1 lovászmester, 1 porkoláb. (,) ÖRGYÖS, TARNÓCÁ ÉS KÚTFŐ Pl 7 SZTÁK Csokonyátul fél mértföldnyire feküsznek. Vagyon az uraságnak 1729 holdbul álló allodiaturája, négy nem arányos calcaturákra fölosztva. Györgyös 2. és 3- classisbéli, Tarnóca és Kútfő 3. classis.
