Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 20. (Kaposvár, 1989)

Borsa Iván: Királyi rendeletre tartott megyei közgyűlés Somogyvár mellett 1444-ben

vádját három csoportba sorolták aszerint, hogy a Marcaliak mely familiárisai voltak az elkövetők, s a kezdetben 12 ügy három ügyként folytatódott. Az első per malatki Tagadó László és Gáni Niklaskó juti és marosi officiálisok ellen egy, gordovai Fáncs Péter, a Marcaliak familiárisa ellen pedig öt vádat foglal magában. 12 A második per Bereck deák ellen folyt, aki a juti és marosi tisztségben Tagadó és Gáni elődje volt, s a per négy vádat tartalmaz. 13 A harmadik per pedig gordovai Fáncs Péter és mórochelyi Farkas László, a Marcaliak zalavári várnagyai ellen folyt két vád ügyében. 14 Mindhárom per azonos módon intéződött el. A káptalan ügyvédjének megismételt kérésére az ispánok a megye nemesei és esküdt ülnökei összességének akaratából úgy határoztak, hogy a káptalan egyes tagjai (olvasó-, éneklő-, őrkanonok, a dékán, vagy a kanonokok egyike) az ítéletben megjelölt időpontokban nemes eskütársakkal tegyenek esküt a fehérvári káptalan előtt, s az eskütársak száma bizonyítja majd a vádlottak által okozott károk értékét oly módon, hogv- minden eskütárs esküje egy márkát (négy arany forintot vagy 400 dénárt) ér. .Az ispánok úgy szabták meg az egy ügyben megjelölt 6, 3 és 4 időpontot, hogy egy per esküinek befejezése után kerüljön sor a következő per esküire. így az eskük több hónapot vettek igénybe. A fehérvári káptalannak két per esetében az elkövetkező vízkereszt ünnep, a harmadik per esetében pedig György-nap nyolcadára kellett jelentést tennie a királynak. Ezzel a három ítélettel a veszprémi káptalan megkapta azt az elégtételt a rendkívüli közgyűléstől, amit várhatott. 14 (A perek folytatásának ismerte­tésére még az alábbiakban sor kerül.) A közgyűlés 24. napján tárgyalták még alsólindvai Bánfi János özvegyének: Jusztinának Zákányi László ellen indított perét is, amelyben az eset megtörténtét Somogy megye alispánjai, szolgabírái és közgyűlési esküdtei eskü alatt bizonyították, de az eskü a 400 forintos kárértékre nem terjedt ki. F napon foglaltak írásba két megegyezést is. Az egyikkel a Battyáni és a Fajszi család tagjai kettéosztották néhai Ugali Pál protonotárius, valamint testvérei: Miklós és István leányágon öröklődő birtokait, a másikkal pedig a Csoltaiak és a Kismarótiak békéltetők közbenjárására a közgyűlésen egymás ellen indított pereiket zárták le egymást kölcsönösen mente­sítve a vádak alól. 15 A közgyűlés 26. napjáról két oklevél maradt ránk. Az egyikben (a két nappal előbb még meg nem jelent) gordovai Fáncs Péter egyezett meg Battyáni Andrással, hogy a közgyűlésen hatalmaskodások miatt egymás ellen indítani akart pereket július 21-én Lábod birtokon egyenlő arányban választott nyolc fogott bíró döntésére bízzák megfelelő szankció mellett. A másik szerint a Szenttamásiak vádat emeltek tapsonyi Antimus János ellen 100 arany forint értékű károkozás miatt, akinek ügyvédje nem tudott választ adni, mire az ispánok a pert három márka bírság mellett Jakab-nap nyolcadára a királyi jelenlét bírósága elé halasztották. 1 A közgyűlés 27. napjciról egyetlen oklevél maradt ránk, amely egyéb, köztörténeti érdekességek mellett a közgyűlés szempontjából is lényeges. Az óbudai prépost és a káptalan vádat emeltek Marcali Vajdafi Imre és János ellen egyes, ma Zala megyében levő birtokaik elfoglalása miatt. Itt tudjuk meg, hogy a számos más váddal vádolt Marcali Imre — valamikor a közgyűlés 10—20. napján — személyesen jelent meg és ebben az egyetlen, de a jelek szerint a közgyűlés legnagyobb tétet jelentő ügyében —, maga adta elő magyarázatát Komár vár és birtokai birtoklásáról. Imre kanonok ellenvéleménye meggyőzte a bírákat, akik elrendelték, hogy a közgyűlés 22. napján iktassák vissza az óbudaiakat a szóbanforgó birtokokba, ami meg is történt, s az iktatás 6. napján az ispánok minderről oklevelet adtak. 18

Next

/
Oldalképek
Tartalom