Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 20. (Kaposvár, 1989)

Dóka Klára: A Somogy megyei vízimalmok történetéből (1885—1944)

úsztató alapterülete 453 m

2 volt, megtöltéséhez a felső malomcsatornában külön zsilipet építettek, ahonnan csatorna vezette el a vizet. Az úsztató lecsapoló csatornája a főmederbe torkollott

4 A Koroknai-vízfolyás mellékágán, a Pusztakovácsi-patakon Táska községben 1889-ben 3 vízimalom volt. Ezek közös malomcsatornára épültek, azonban mindháromhoz külön árapasztó csatorna tartozott. (4. típus)

48 A felső malom ősi községi tulajdonban volt, amelyet a korábbi úrbéresek kezeltek. A szükséges vízmennyiséget, amely 1 db felülcsapott vízikereket hajtott, — hajdani malomtó biztosította. Mivel a patak völgyben folyt, a duzzasztás összesen 15,7 m volt, a kerék hajtása pedig 300 l/sec vizet igényelt.

49 A vízfolyás szerint alsó Laci nevű malom 1889-ben magántulajdonban volt, és igazolása után egyelőre nem történtek lépések újjáépítésére. Időközben a tulajdonos elhanyagolta az árapasztó zsilipet és az árapasztó csatorna sem töltötte be funkcióját. 1912-ben az engedély kiadásakor az eredeti helyzetet kellett visszaállítani. Itt is 1 db felülcsapott vízikerék volt, amelynek hajtásához 220 l/sec víz kellett.

50 A harmadik malmot, amely 2 kerékkel működött, Patkó malomnak nevezték.

51 A csatorna torkolata közelében volt a buzsáki malom is, azonban ez az 1880-as években befejezte működését. Az egyes építmények tulajdonosai a malomcsatornát közösen tartották fenn olymódon, hogy az árapasztók alsó torkolatánál jelölték meg az egymás közti határt. Jelentős energiát szolgáltatott a malmok számára maga a Koroknai-yízfolyás is. A patakot 1899-től többször tisztították az érdekeltek költségén, azonban a munkához hozzájárultak a malmok tulajdonosai is.

52 Somogysárd, Somogyfajsz, Újvárfalva, Libickozma községekben működtek malmok. A somogysárdi malom, amelynek igazolási eljárása elsőként indult meg a megyében, Somssich Artúr uradalmában épült. A kultúrmérnöki hivatal 1890-ben kelt szakértői véleményében nemcsak a duzzasztás csökkentését kérte, hanem azt is elrendelte, hogy az újjáépítés előtt a feliszapolódott patakmedret előzetesen tisztítsák ki, 0,80 m szélességben. A malom közvetlenül a patakra épült, 2 db felülcsapott vízikerék hajtotta, amelyeket 96,64 illetve 96,53 m magasban helyeztek el. A malomfőből induló csatorna juhúsztatót is táplált. Tőle 100 m-re árapasztó zsilip épült, innen indult az árapasztó csatorna, amely 560 m hosszúságban, párhuzamosan haladt a főmederrel. (3. típus).

53 Bár a malom még 1948-ban is működött, az uradalmi gőzmalommal szemben csak kiegészítő szerepe volt.

54 Az újvárfalvi és a fajszi malmokat a Koroknai-vízfolyás helyi mellékágai hajtották.

55 A vízjogi törvény végrehajtása idején az Ypsilanti-örökösök Libickozma községben a Bukógáti, Szőke és a Feketeberki malmot birtokolták. Mindhárom malom közvetlenül a vízfolyásra épült, a felesleges vizet pedig árapasztó csatorna vezette le. (3. típus). A Bukógáti malmot 1, a Szőke malmot 2 felülcsapott vízikerék hajtotta.

56 A Feketeberki malom az 1940-es években Vörös János tulajdonában volt. 1948-ban kapott — átalakítás miatt vízjogi engedélyt, amelynek elbírálása a Pécsi Kultúrmérnöki Hivatal egyik utolsó munkája volt.

5 Széchenyi Gyula csömendi birtokán épült malmot 1889-ben igazolták. A malom felett torkollott a Koroknai-vízfolyásba a nikla-csömendi határárok, és korábban az itt összegyűlt vizet fix gát segítségével duzzasztották fel a 2 db alulcsapott vízikerékkel működő malom számára. Az új engedélyezés során a kultúrmérnöki hivatal ezt elbontatta, és új, zsilipes duzzasztó építését rendelte el. A malom hosszú ideig árapasztó nélkül működött, mivel a Határárok szabályozásával biztosították a víz zavartalan lefolyását. 1932-ben azonban a malomfő felett árapasz-