Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 20. (Kaposvár, 1989)
Kiss Z. Géza: Egy kései unitárius per a Dráva völgyében
Nem szerepel viszont az összeírásban, csak Domsics kanonok említi, hogy látogatása idején még jó állapotban állt a talpas technológiával épített szentdénesi templom, ahol akárcsak a többi fatemplomban gerendán függött a harang. Ugyancsak ariánus építménynek mondja az 1679-ben kőből épített szentkirályi templomot is. Alig lehet véletlen, hogy 7 Domsics mindig a néhai unitárius gyülekezeteknél beszél rossz egyházfegyelemről. Az arjánosikat önfejűnek mondja, akik elhanyagolják a templomot, iskolát; a kisasszonyfaiak szerinte nyakasok, nehezen engedelmeskedők, a szentkirályiak pedig nehezen fegyelmezhetek..." Nem lehet kitapintani, hogy az ellenreformációs sérelmekkel keveredő emlékanyag, vagy esetleg ismeretlen személy ráhatása nyomán mikor kezdte meg Járdánházi az antitrinitarius irodalom tanulmányozását, s mikor érzett először belső indíttatást arra, hogy magát és családját súlyos veszélynek kitéve, nyilvánosan is hirdesse meggyőződését. Annyit bizonyosan állíthatunk, hogy 1761-ben, amikor a harkányi (és sok egyéb baranyai) református gyülekezet vezetői a hívek által kinőtt, vagy csak elrongyolódott talpas szentegyházuk tilalom ellen történt bővítése-javítása miatt börtönbe kerültek, még nem került összeütközésbe a törvénnyel. 1763-ban azonban Zoványi fenti információja szerint már felelősségre vonták a bűnről, hitről és a Szentlélekről vallott nézetei miatt. Öt év múlva pedig, mint újító és veszedelmes eretnek..." elfogattatván a megyei börtönbe záratott, s munkája a harkányi templom előtt megégettetett. 8 Hogy milyen iratokat hamvasztott el a harkányi máglya, azt már pontosan aligha fogjuk, megtudni, de a jól informált Zoványi úgy véli, hogy egyik írása a keresztény felekezetek egyesüléséről szólt. Forrásai között alighanem megvoltak Dávid Ferenc írásai, az unitárius berkekben népszerű görög Jacobus Paleologus, a német Johannes Sommer, a Válaszuti György vendégbarátságát élvező Bogáti Fazekas Miklós, akinek nevéhez a Pécsett készült csodálatos zsoltár-parafrázis fűződik, a hercegszőlősi zsinatot összehívó Veresmarti Illés azóta elveszett munkája, a magyar Basilius István és a híres Miguel Servet munkái és valószínűleg jó néhány kézzel másolt unitárius tractátus..., amelyek új aktualitást nyerhettek a felvilágosodás fényénél, hiszen a 18. század modern értelmisége sem tudott mit kezdeni a Szűztől való fogantatás biológiai és a Szentháromság matematikai lehetetlenségével. Sokan közülük ismét azt vallották, hogy „minden vallásban lehet üdvözülni", tehát értelmetlen a keresztény felekezetek marakodása, és el kell jönni a vallási türelem korának. A harkányi eretnek 70 hónapot töltött Baranya megye börtönében, végül a sok koplalás, testi szenvedés, meg az otthon hagyott népes család számos gondja rábírta nézetei visszavonására. Ez utóbbiak közül a legsúlyosabb a gyermekei jövője miatt érzett aggodalom lehetett. Gábor fia például, aki az adászteveli száműzetésből visszatért pápai kollégium első professzora lett a Türelmi Rendelet után, ebben az évben végezte el a hódmezővásárhelyi középiskolát és iratkozott be a debreceni kollégiumba. 9 A híres „retractatio" forrásai a Felsőbaranyai Egyházmegye jegyzőkönyvének 54-71 lapjairól kerültek gyűjteményembe a Ráday Levéltárban. E források közül az első a helytartótanács 1774. május 14-i levele, amely értesíti Baranya egyházi és világi vezetőit 10 , hogy a Szentháromságellenes nézeteiért börtönre ítélt, volt harkányi református lelkész 1773. szeptember 7-én és 1778. március 22-én alázatos hangon írt levelében kegyelmet kért és kapott Mária Teréziától, de azzal a feltétellel, hogy téves nézeteit visszavonja és majd a pécsi püspök által
