Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 20. (Kaposvár, 1989)

Kanyar József: A népiskola szerepe és jelentősége a dunántúli régió műveltségi szintjének alakulásában (1770—1868)

Dél-Dunántúl elemi iskolái fenntartóik szerint (1869-1880) MegyékÁllami Községi Felekezeti Összesen Megyék1869 1880 1869 1880 1869 1880 1869 1880 Baranya — 3 46 369 353 372 399 Somogy 1 3 21 365 363 368 384 Tolna — — 1 25 178 174 179 199 Zala 10 — 59 331 317 331 376 Dunántúl 27 12 276 2 775 2 781 2 787 3 082 0,87 0,42 8,90 99,57 89,71 Magyarország — 266 479 1403 13 962 13 722 13 798 15652 1,69 3,47 8,96 98,82 87,67 A századforduló előtti évtized (1890-1900) dunántúli adataiból jellemzőként még ideiktathatjuk a 40 állami eleminek 139-re való növekedését (34,75%), a 340 községi népiskolának 295-re való csökkenését (0,86%), valamint a 2801 felekezeti népiskolának 2876-ra emelkedését (2,67%). A táblázat szerint az állami népiskolák száma igen jelentéktelen volt a Dunántúlon. Számuk 27 volt az országos 266-tal szemben. A dunántúli megyék közül az államosítások terén Zala és Vas megyék jártak elől, a 27-ből 24 iskolával. A nacionalista indíttatású államosítási kampány hulláma — ugyanis — Baranyát, Somogyot és Tolnát alig érintette. Mind a német, mind pedig a délszláv lakosság népiskolái - továbbra is-afelekezetek kezén maradtak, vagy - legfeljebb - községi iskolákká alakultak át. Ám a vallásfelekezetek népiskolát fenntartó ereje gyakran belejátszott régiónkban is az államosítás és - főképp - a községesítés programjának a végrehajtásába. Jellemzőként írhatjuk le - a táblázatból kitűnően - e községesítési tendenciák 0,42%-ról 8,90%-ra való emelkedését régiónk négy megyéjében, az 1869-es 12 iskola számának 1880-ban 276-ra való növekedésével, az országos aránnyal párhuzamban. Dunántúl 276 községi iskolájából régiónkban működött 151. Ez a tendencia azonban önmagában - a növekvő igényektől messze elmaradóan - még nem volt garancia az előrelépésre, különösképp régiónkban: nem. • • • A kiegyezés előtti esztendők a hazai polgári fejlődés dinamikus esztendei: a Dunántúlon is. Ez a nemzeti felemelkedés nemcsak „az ipar és gazdászat" terén hozta létre új gazdasági struktúráját és szervezeteit, hanem a műveltség szélesebb néprétegek soraira való kiterjesztésének is megteremtette az előfeltételeit a népoktatás eötvösi bázistörvényének a tető alá hozásával.