Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 20. (Kaposvár, 1989)

Borsa Iván: Királyi rendeletre tartott megyei közgyűlés Somogyvár mellett 1444-ben

Itt fel kell hívni a figyelmet arra a körülményre, hogy az iktatást királyi ember, a fehérvári káptalan kiküldöttjének és az ispánok által megbízott személynek jelenlétében hajtotta végre, miután a királyi ember és a káptalani küldött meggyőződtek, hogy a prépost és a káptalan a birtokokba előzőleg már be voltak iktatva. A királyi külön intézkedés alapján tartott közgyűlés velejárója volt, hogy állandóan jelen volt királyi ember számára adódó feladat végrehajtásához szükséges személy és jelen volt a fehérvári káptalan megbízottja is ugyanilyen céllal, ahogy e káptalan megbízottja volt a nádori gyűlések állandó résztvevője is.

19 A közgyűlés 35- napjáról ugyancsak egyetlen oklevél maradt ránk. Battyáni András vádat emelt Bodó Miklós ellen, aki az üresedésben levő. veszprémi püspökség gubernátora volt, hogy Polgár nevű birtokát familiárisaival kifosztatta, 1000 forint kárt okozva neki. Minthogy Bodó nem jelent meg a közgyűlésen (amiért külön oklevéllel megbírságolták), az ispánok arra kötelezték Battyánit, hogy június 20-án kára értékéről eskütársakkal tegyen esküt. Az eskütétel meg is történt, de Battyáni eskütársainak száma csupán 76 fő volt, így csak a 77 főnek megfelelő 308 forint kár nyert bizonyítást. Az ispánok ezekután arra ítélték Bodót, hogy az ítélet keltének 15. napján 308 forintot fizessen a megye alispánjainak és szolgabíráinak vagy az ispánok bírságbehajtójának a felperes javára.

20 Az oklevél keltezésében nem szerepel, hogy a közgyűlés hányadik napján kelt az oklevél, hanem a keltezés az eskütétel napjának másnapján történt, ami június 2l-e volt, a közgyűlés 35. napja. — Ezzel szemben ránk maradt az előző oklevélben említett bírságoló levél, amelynek kelte viszont a közgyűlés 36. napja, vagyis június 22. Önmagában ezt az ellentmondást fel lehetne oly módon oldani, hogy a bírságról szóló levelet egy nap késéssel állították ki, de ezt nem teszi lehetővé az a körülmény, hogy- a bírságlevél hátlapján megtaláljuk az eskütétel napját és a 77 eskütevő számát helyszíni feljegyzésként. Ez a körülmény viszont kétségbe vonja azt, hogy a bírságoló levél kelte június 22. Minthogy a két keltezés ellentmondása nem oldható fel, csak erősödik az emberben a közgyűlések és az oktavális törvényszékek napjaival szemben táplált az a gyanú, hogy az itt készült oklevelek kelte -— egyelőre ismeretlen oknál fogva — egyes esetekben nem volt szinkronban a naptár szerint számított nappal. Esetünkben még azzal sem lehet magyarázni, hogy valami ünnep miatt talán nem volt ülés, a bírságlevél hátlapján ugyanis korábbi feljegyzés van, mint a bírságlevél kelte. Ha feltételezzük az előredatálást, akkor feltételeznünk kell az oklevél napokkal előbb történt kézbeadását is, ami eddigi ismereteinkkel megmagyarázhatatlan.

21 A közgyűlés 36. napjáról a már említett bírságoló levélen kívül még két oklevél maradt ránk. Az egyik érdekessége, hogy nem Somogy, hanem Zala vármegyei. A kapcsolat ez esetben ott keresendő, hogy a Csányi Csák fia: János és Balázs fia: János a Marcaliaknak a fentiekben már többször szerepelt két zalavári várnagya: gordovai Fáncs Péter és mórochelyi Farkas László ellen emeltek vádat Kisszőlős, Kistilaj és Csány birtokokon általuk elkövetett három hatalmaskodás miatt. A közgyűlés első szakaszában a panaszosok és a várnagyok ügyvédjei megállapodtak, hogy az ügyet közös vizsgálat alá bocsátják, amelyen való közreműködésre az ispánok a kapornaki konventet kérték fel, minthogy a felek Kapornakon kívánták a közös vizsgálatot lebonyolítani. A kitűzött időpont június 12. volt, a közgyűllés 22. napja, amikor csak a felperesek jelentek meg királyi emberükkel és a konvent custos-ával, a várnagyok nem. A vizsgálatot így is megtartották. A konventnek a jelentést június 12-re, a közgyűlés 26. napjára kellett megküldenie, ami feltehetően meg is történt, de az ispánok az ügyet bizonyára később tárgyalták, mert ítéletüket